A repülés hőskora Gábor Dénes noteszében

A vázlatfüzetet csütörtökön adja át Janet Kitchen, Gábor Dénes unokaöccsének özvegye, aki adományozási szerződést ír alá Náray-Szabó Gáborral, a MTAK főigazgatójával. A képek digitalizálása egyébként már megtörtént. Mint Téglási Ágnes elmondta, Gábor Dénes hagyatékának jó része, főleg a szakmai-műszaki dokumentumok a tudós egykori munkahelyének, a londoni Imperial College of Science and Technology-nak jutott. Ezért nagyon nagy szó, hogy az MTA Könyvtárába is visszakerül valami, főleg ha egy ilyen kuriózumnak számító vázlatfüzetről van szó.

"Reménykedünk, hogy ha a kis vázlatfüzeten túl esetleg valamit még találnak otthon, a ládafiában, gondolnak az Akadémiára" - mondta a főigazgató-helyettes, hozzátéve, hogy az MTA könyvtári állományában van ugyan olyan munka, amely a hologramhoz kapcsolódik, de az nem Gábor Dénes hagyatékából származik. Téglási Ágnes tájékoztatása szerint a tenyérnyi vázlatfüzetet Gábor Dénes nyolcévesen kapta, s nem lehet tudni, hogy hány éves koráig használta.

A vázlatfüzetben mintegy negyven, főként repülőket, hajókat és harci gépeket ábrázoló rajz található. Az egyik rajz a tömeget ábrázolja, amely ovációval fogadja a földet érő repülőgépet, bár mint Téglási Ágnes megjegyezte, nem valószínű, hogy Gábor Dénes a Wright-fivéreket ábrázolta volna. "Döbbenetes, hogy ily fiatal korban nyomon követte a kor technikai újdonságait, a repülés hőskorát, s a szenzációs találmányokat ilyen aprólékosan, mérnöki pontossággal megörökítette" - mondta.

Mint rámutatott, a vázlatfüzetet nem lehet függetleníteni Gábor Dénes személyétől "Az ilyen talentum valamilyen formában már nyolcévesen is megmutatkozik, legalábbis ezt sugallja a vázlatfüzet" - hangsúlyozta Téglási Ágnes.

Gábor Dénes Nobel-díjas magyar-angol elektromérnök a holográfia gondolatát 1947-ben fogalmazta meg, bár az ötlet 17 éves korától foglalkoztatta. A holográfiai módszer felfedezéséért és kifejlesztéséért, s a számtalan alkalmazási lehetőséget magában foglaló háromdimenziós, lencse nélküli fényképezésért 1971-ben fizikai Nobel-díjat kapott. Amikor a díjat átvette, a stockholmi kiállításon háromdimenziós önarcképet mutatott be.

Gábor Dénes a lézerhologramokkal kapcsolatban hozzájárult a szövegtárolás, a betű- és alakzat-felismerés, s az asszociatív információtárolás fejlesztéséhez. Maradandót alkotott a plazmafizika, a hírközlés- és információelmélet terén, a fizika és kibernetika összefüggéseinek vizsgálata során. Nevéhez még számos jelentős találmány fűződik, így a Wilson-kamra, amely méri a részecskék sebességét, holográfiai mikroszkóp, az univerzális analóg számítógép, a lapos, színes tv-képcsövek kifejlesztésének úttörője volt. Gábor Dénes száznál több szabadalmat jegyzett.

(Múlt-kor/MTI)