2024. tél: Szoknyával a politikában
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Újra láthatóak a cseh koronázási ékszerek

2008. április 20. 16:00

Öt év után szombattól tíz napig újra láthatóak a prágai Hradzsinban a cseh koronázási ékszerek legértékesebbnek és legszebbnek tartott darabjai.

A koronázási ékszereket a cseh államiság jelképének tartják, és IV. Károly német-római császár és cseh király rendelete értelmében mindig csak különleges alkalmakkor láthatóak. Legutóbb 2003 júliusában voltak az ékszerek kiállítva. Bár hivatalosan nem mondták ki, a cseh sajtó nem kétli: Václav Klaus szeretné ezzel is emlékezetessé tenni második elnöki mandátumának kezdetét.

A kiállítás iránt ismét hatalmas az érdeklődés, s az első látogatók már hajnali három órakor sorba álltak. A belépés a hagyományok szerint ingyenes. Szigorú biztonsági intézkedések közepette naponta mintegy 5000 ember tudja megtekinteni a koronázási ékszereket.

A prágai vár Ulászló termében megrendezett kiállításon látható a Szent Vencel-i királyi korona, a jogar és az országalma, amelyek a cseh államiság legfontosabb jelképeinek számítanak. A drágakövekkel ékesített királyi korona 21 karátos aranyból készült, s legrégibb részei a 11-13. századból származnak. Mai formáját alapvetően a 14. században, IV. Károly idején nyerte el.

A szintén aranyból készített, drágakövekkel díszített jogar és országalma a 16. század elejéről való. További rendkívül értékes darabok a Szent Vencel-i kard és az uralkodók által használt kereszt, amelyek a 14. század első feléből származnak. A díszes vörös bársony királyi palást a17. század első felében készült.

A cseh koronázási ékszereket rendeltetésüknek megfelelően utoljára 1836. szeptember 7-én használták, amikor a Habsburg-házból származó Ferdinándot cseh királlyá koronázták. A két utolsó Habsburg uralkodó - I. Ferenc József és I. Károly osztrák császár (IV. Károly néven magyar király) - nem koronáztatta magát cseh királlyá.

A régi időkben a cseh nemzeti kincset a Prágához közeli Karlstejn várában őrizték, de 1791-től a hradzsini Szent Vitus székesegyház pincéjének páncélszekrényeiben vannak, amelyek hét kulcsra nyílnak. A kulcsok mindegyike más-más köztisztviselőnél van, akik csak együtt tudják kinyitni a széfet. A hatályban lévő szabályozás szerint jelenleg az államfőnek, a kormányfőnek, a parlament két házelnökének, a prágai főpolgármesternek, a prágai érseknek és a székesegyház főpapjának van kulcsa.

A széfet ünnepélyesen csütörtökön este nyitották ki, hogy a szakértők is átvizsgálhassák a kincseket, s elvégezzék az esetleg szükséges javításokat, tisztítást.

(Múlt-kor/MTI)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tél: Szoknyával a politikában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár