Mégsem Kolumbusz hurcolta be a lépfenét Amerikába
2009. március 26. 11:40 MTI, National Geographic News
A közhiedelemmel ellentétben a lépfenét nem Kolumbusz Kristóf tengerészei hurcolták be az amerikai kontinensre a 15. században, hanem már 13 ezer évvel ezelőtt, az őskori telepesekkel együtt jelent meg - állítják amerikai kutatók.
Korábban
A lépfene (anthrax) akut, néhány formájában magas halálozási aránnyal járó fertőző megbetegedés, amely az elhullott állatok megnagyobbodott, fekete-barnás elszíneződésű lépéről kapta nevét. Az anthrax szó a görög anthrakisz szóból ered, s szenet jelent, a bőr bevérző és kifakadó hólyagjai helyén megjelenő pörk fekete színére utalva. A lépfenét a Bacillus anthracis okozza, leggyakrabban vadon élő és háziasított kérődzőknél fordul elő, ám az ember is megfertőződik, ha beteg állattal, annak szövetével vagy a lépfene spóráival kerül érintkezésbe.
A tudósok szerint a lépfene Afrikából, vagy a Közel-Keletről származik, ahol évezredekkel ezelőtt jelent meg. Az anthraxot mindeddig az Óvilág betegségének tartották, amely az európaiak közvetítésével jelent meg az Újvilágban, s délről észak felé terjedt az amerikai kontinensen. A kórokozó legelterjedtebb változatainak genetikai vizsgálata, amelyet az Észak-Arizónai Egyetem kutatói több száz mintában végeztek el, arra derített fényt, hogy a betegség északról dél fele terjedt. A sarkkörön túli területen előforduló Bacillus anthracis sokkal közelebbi rokonságot mutat az európai és ázsiai törzsekkel, mint az Egyesült Államok déli részén felbukkanókkal.
A vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a lépfene kórokozója 13 ezer évvel ezelőtt került Amerikába: az őskori ember "importálta", amikor a jégkorszak idején Szibériából az úgynevezett Bering-földnyelven keresztül Alaszkába vándorolt. Útjuk során valószínűleg a lépfenében elpusztult bölények és más emlősök húsával is táplálkozhattak.
"Az állatok húsa és csontjai, ahogy az irhája is, igen fertőző" - emelte ki a kutatással kapcsolatban Paul Keim, a PLoS One elnevezésű nyílt internetes tudományos portálon közölt tanulmány egyik társszerzője. Gary Andersen, a kaliforniai Lawrence Berkeley Nemzeti Laboratórium mikrobiológusa, bár nem volt részese a kutatásnak, úgy véli, az új elmélet bizonyos részei ugyan feltételezéseken alapulnak, ám egészében véve logikus: "A tudósok nagy többségét meggyőzik a DNS-vizsgálatok" - mondta.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
16. A modern demokráciák 17–18. századi gyökerei
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Bibliáját és sakk-készletét vitte magával a vesztőhelyre I. Károly angol király
- Nem tartotta tiszteletben az angol alkotmányosság alapját Földnélküli János
- 10 tény az amerikai függetlenségi háborúról
- 10 arcpirító adónem a brit történelemből – a gyufaadótól a tudásadóig
- Mániákusan igyekezett kijavítani műveltségbeli hiányosságait az első amerikai elnök
- Az egyetlen nő, aki aláírta az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatát
- Ilyenek voltak Amerika pajzán alapító atyái
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás 19:05
- A politikai rendőrség még a szabadságharc után is veszélyesnek tartotta Mindszenty Józsefet 17:05
- Előbb filmsztár lett, majd a színpadot is meghódította Törőcsik Mari 15:05
- Átírta a tévétörténelmet Larry Hagman és a Dallas sorozat 12:20
- Nem a folyó megfelelő részén haladt, ez okozta a Princess Alice katasztrófáját 10:35
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley tegnap
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony tegnap
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle tegnap