Új épületben a berlini Collegium Hungaricum

A költözés egyben záróaktusát jelenti a Németországban másfél év óta zajló magyar kulturális évadnak, az úgynevezett Ungarischer Akzentnek, amellyel kapcsolatban Masát András, a Collegium Hungaricum igazgatója az MTI-nek elmondta: az évad 2006 márciusában az új épület alapkőletételével kezdődött, s pénteken este immár annak felavatásával ér véget Hiller István magyar kulturális és oktatási, valamint Anette Schavan német oktatási miniszter jelenlétében.

Az évad a fővároson, Berlinen kívül Németország több tartományára terjedt ki, s számos fontos fejezete volt. A magyar kultúra bemutatása ugyanakkor sajátos módon olvadt össze a politikával, a magyar kulturális évad második harmadának fő eseményét ugyanis az 1956-os magyarországi forradalom 50. évfordulójára való közös magyar-német emlékezés jelentette, ami - mint Masát András hangsúlyozta - méltó volt a félévszázados jubileum megünnepléséhez.

A másfél éves kulturális évad jelentőségét Masát András úgy jellemezte: sikerült egyfajta modern Magyarország-képet közvetíteni, mind a zene, mind az irodalom, mind a kultúra más területein. Az igazgató  jelentősnek nevezte, hogy a bemutatkozás az ország szinte minden területére kiterjedt, legyen szó akár az északi, schleswig-holstein-i zenei fesztiválról - amelynek Magyarország idén díszvendége volt -, akár az ugyancsak magyar fővendégséggel zajlott esseni "fényhetekről", akár a déli tartományokban zajlott magyar kulturális rendezvényekről. Mindez különösen fontos, mert Németország nem Berlin-központú, hanem a tartományoknak is rendkívül jelentős a súlya.

A másfél évre visszatekintve Masát András úgy értékelte, hogy a német fogadókészség rendkívüli volt, a magyar bemutatkozást mindenütt nagy szeretettel fogadták. Ehhez jelentős mértékben járult hozzá a német partnerekkel történt közös szervezés, különös tekintettel a schleswig-holstein-i zenei fesztiválra, valamint az Essen és Pécs európai kulturális fővárosi együttműködése jegyében zajló programokra.

Masát András ugyanakkor kiemelte, hogy a magyar kultúra legfőbb területe Németországban mindenképp az irodalom, a magyar irodalmi termékekkel sikerült bejutni Európa egyik legjelentősebb kulturális piacára. Ezzel összefüggésben Kertész Imrét, Esterházy Pétert, Konrád Györgyöt, Nádas Pétert, valamint az "újakat", egyebek között Darvasi Lászlót, Kukorelli Endrét és Parti Nagy Lajost emelte ki. Ők kivétel nélkül olyan szerzők, akiket immár a németek is jól ismernek, olvasnak és vásárolják könyveiket.

A magyar kultúra népszerűsítése szempontjából a Collegium Hungaricum új és korszerű épülete rendkívül sok lehetőséget rejt magában. Az alapvető stratégia - mint Masát András elmondta - ugyan nem változik,  az eseményeket változatlanul a németekkel együttműködve kell "eladni". A változás az lesz, hogy míg a régi épületből a különböző rendezvényeket a főváros és az ország más területeire igyekeztek "kivinni", addig az új  minden remény szerint olyan vonzóerőt jelent majd, hogy a partnerekkel együtt a közvetlen helyszínen kerülhet sor az események közös szervezésére. Az épület ugyanis Berlin tényleges kulturális központjában, könnyen megközelíthető helyen van, a múzeumsziget közvetlen közelében, a fiatalságot jelentő Humboldt Egyetem szomszédságában, a Gorkij Színház mögött.

Masát András immár nyolcadik éve áll a Collegium Hungaricum élén. A nyolc év rendkívül sokat jelentett számára, s - mint fogalmazott - az eltöltött idő és igazgatói tevékenysége méltó lezárását jelenti, hogy személy szerint ő adhatja át az új épületet. Ennél szebb búcsút ugyanakkor nem is tudna elképzelni. A mérleget megvonva  úgy értékelte: a kultúra valamennyi területén a német partnerekkel sikerült rendkívül szoros együttműködést kialakítani. "Valami olyat csinálhattunk, ami a hagyományosan jó magyar-német kapcsolatokban egy kiemelkedő láncszem volt" - fogalmazott az igazgató, aki december 31-én adja át a stafétabotot az intézet jövendő új vezetőjének, Can Togay Jánosnak.

(Múlt-kor/MTI)