Meghal Bay Zoltán magyar származású amerikai fizikus

2004. szeptember 13. 12:06

Gyulavárin született 1900. július 24-én. A debreceni kollégiumban érettségizett, majd beiratkozott a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemre, ahol matematika-fizika szakon végzett. 23 évesen már tanársegéd volt az egyetemen, majd 1926-ban ösztöndíjjal Berlinbe ment, ahol kísérleti témákkal foglalkozott. Sikerült kísérletileg megállapítania, hogy az aktív nitrogéngáz szabad nitrogénatomokat foglal magába, s az ifjú tudós felfedezése nemzetközi viszonylatban is komoly tudományos sikernek számított. Hazatérése után, 30 éves korában professzornak nevezték ki a szegedi egyetem elméleti fizikai tanszékére, ahol munkatársaival kifejlesztett egy újfajta elektrokardiográf készüléket, sőt közel járt a szívritmus-szabályozó, azaz a pacemaker megvalósításához is. 1936-ban az Egyesült Izzó meghívta budapesti kutatólaboratóriumának élére. A laboratórium abban az időben Magyarország egyik legjobban felszerelt tudományos műhelye volt, ahol Bay nem csak a gyakorlati, de az elméleti alapkutatásokban is részt vett. Ezzel egy időben a budapesti Műegyetem professzoraként is tevékenykedett, ahol - az országban elsőként - ő hozta létre az atomfizikai tanszéket. A tanszéken csakhamar hozzálátott egy másfél millió voltos gyorsító megépítéséhez, amely 1944-re elkészült ugyan, de a háború miatt használatba már nem kerülhetett.
A II. világháború alatt őt bízták meg a rádiólokátor, azaz a radar kifejlesztésére alakult tudóscsoport munkájának irányításával, s vezetésével 1943-ra sikerült olyan készüléket szerkeszteni, amely már 18 km távolságból észlelte a tárgyakat. A komoly hadászati jelentőségű berendezést 1944-ben már sorozatban gyártották. A háború után a radar tudományos célú felhasználásának lehetőségeit kutatta, s 1946. február 6-án világraszóló jelentőségű eredményt ért a Holdról visszavert radarjelek észlelésével. 1945-ben a MTA rendes tagja és az Elektrotechnikai E gyesület elnöke lett. Több nagysikerű külföldi tudományos előadás után, 1948-ban professzornak hívta a washingtoni George Washington Egyetem, ahol főként a fény sebességének vizsgálatával foglalkozott, s nagy része volt a radarcsillagászat tudományának kifejlesztésében is. Sikerült megállapítania, hogy a fénysebesség az űrben független a fény rezgésszámától, s ezen kiemelkedő tudományos eredménye vezetett egy új, megbízhatóbb alapokon nyugvó mértékrendszer kialakításához. 1955-ig dolgozott a George Washington Egyetemen, majd 1955-72 között az amerikai Országos Szabványhivatal fizikusa volt. 1972-től a washingtoni Amerikai Egyetem kutató professzora. Számos tudományos cikket publikált, és megírta visszaemlékezéseit. Aki letapogatta a Holdat címmel portréfilm is készült munkásságáról. Washingtonban érte a halál. 1993. április 10-én szülőföldjén, a gyulavári temetőben helyezték végső nyugalomra.

Támogasd a szerkesztőségét!

999 Ft 9.999 Ft 19.999 Ft

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

kommunizmus

• Bunkerország apafigurája, akit minden bűne ellenére mélyen gyászolt népe
• Minden várakozást felülmúlt a Skála kezdeti sikere
• Gumibottal nyomták el a gyertyák lángját Pozsonyban
• Még rendőrök sem tudták megfékezni a tömeget a Corvin Áruház első megnyitóján
• Elrendelői sem tartották be a magyarországi szesztilalmat
• Molotov nem ellenkezett, mikor feleségét a lágerbe küldték
• A kommunizmus áldozataira emlékezünk ma
• Lenin szobra előtt sorolta el Sztálin bűneit a szovjet főtitkár
• Eltitkolta Lenin utódja a forradalmár politikai végrendeletét