Meghal Svante August Arrhenius svéd tudós
2004. szeptember 13. 12:06
A modern fizikai kémia egyik kimagasló tudósa Wijk-ben született 1859. február 19-én. 1903-ban kapott kémiai Nobel-díjat `az disszociációelméletének kidolgozásáért és a kémia fejlesztésében elért rendkívüli eredményeiért`. Disszociációelméletét 1887-ben tette közzé Wilhelm Ostwald német fizikussal közösen megjelentetett munkájában. Másik kutatási területe a kozmonológia volt, a bolygórendszerek keletkezését vizsgálta. 1908-ban közzétett `pánspóra` hipotézisében a földi élet eredetére keresett magyarázatot, s azt vallotta, hogy az élet a Földön kívül keletkezett, mégpedig úgy, hogy a világűrből spórák jutottak bolygónkra, amelyek itt elszaporodtak, s ennek a fertőzésnek a következménye a földi élet. Stockholmban hunyt el.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2021
- Ókori emberáldozatok
- A magyar könnyűzene a hetvenes években
- Az MSZMP-tömegszervezetek mindennapjai
- Piranesi rézkarcbörtönei
- Itt a szép, itt a jó, itt a parázs gesztenye!
- A szepesgörgői Görgey–Csáky-kastély
- Magyar konyha a gulyás előtt
- A háztáji gazdálkodás kialakulása és szerepe
- Az Én évtizede a rockzenében
- Egy legenda szerint a mai napig segíti a diákokat Lorántffy Zsuzsanna 19:05
- Szeretett zenélni, de a fizika húrjain Einstein szebben játszott, mint a hegedűjén 17:05
- A Borisz Godunovot állítja színpadra a Magyar Állami Operaház 16:05
- Országszerte számos programmal készül régizenei évadában a Haydneum 14:20
- A Budapest arculatát is meghatározó norvég építészre emlékeztek 11:20
- Orvosnak tanult, de az írói pályán vitte sikerre Németh László 09:50
- Nehezen birkóztak meg a hatóságok San Francisco egyik legnagyobb természeti katasztrófájával 09:05
- Kiátkozás és birodalmi átok: Luthert semmi sem tántorította el reformszándékaitól tegnap