Bükki barlangjaink régészeti örökségének védelméről beszélgetnek

Korábban

Befalazott önkéntesek védték volna Gibraltárt

Denevérek költöztek Szálasi bunkerébe

Bezárták Arthur király aranybányáját

A világűrből keresik az elveszett városokat

A Bükk hegység területén található Magyarország barlangjainak több mint a negyede. A Bükki Nemzeti Park barlangjai nem csak méreteivel, hanem a bennük található régészeti, őslénytani leleteinek különlegességével és mennyiségével vívták ki maguknak a figyelmet.

A Kárpát-medence az emberiség őskori fejlődése szempontjából különleges helyet foglal el. Különösen a Bükk-vidéket és környékét jellemezték a megtelepedéshez szükséges egyedülállóan kedvező körülmények. A vadban gazdag terület, a jól használható nyersanyagok közelsége, a lakható barlangok és a bővizű források biztosították a kiváló életlehetőségeket. Az újkőkori bükki kultúra magas színvonalú kerámia termékeivel, az élettérhez való tökéletes alkalmazkodással kiemelkedett a korabeli kultúrák közül.

A régészeti kutatások hazánkban a nyugat-európaiaktól eléggé lemaradva indultak meg, s kezdetben nem is hoztak kiemelkedő eredményeket és megcáfolhatatlan bizonyítékokat. A magyar tudományos igényű barlangkutatás az ún. Bársony-házi szakócák előkerülésével (1891) bontakozott ki 1906 és 1907 között. Valójában neves polihisztorunk, Herman Ottó közbenjárásával kezdődött meg a miskolci Bükk-vidék nyíltszíni őskori lelőhelyeinek kutatása és indult meg Pap Károly vezetésével és Kadic Ottokár irányításával barlangjaink rendszeres régészeti ásatása. Ismerje meg a téma további részleteit is!

A Műemléki beszélgetések sorozat legújabb rendezvényén Szolyák Péter (Herman Ottó Múzeum, Miskolc) Bükki barlangjaink régészeti örökségének védelme címmel tart előadást.

Helyszín: Miskolc, Herman Ottó Múzeum kiállítási épülete, Miskolc, Papszer 1.
Időpont: 2007. február 21. (szerda) 16.00 óra

Állandó meghívott vendégek:
Deme Péter, igazgató, KÖH, Társadalmi Kapcsolatok Igazgatósága
Iván Zoltán, B.-A.-Z. megyei főépítész
Olajos Csaba, észak-magyarországi területi főépítész
Paszternák István, régész, KÖH-Miskolc irodavezető
Szunyogh László, építész, főépítész
Veres László, a Herman Ottó Múzeum igazgatója

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
• 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
• Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
• A rendszerváltoztatás belülről
• A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
• Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
• Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
• Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
• Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése