Fenékpuszta - római kori kiállítás
2002. június 24. 02:19
A délnyugat-balatoni térség római kori emlékeit bemutató állandó kiállításnak, valamint egy turisztikai információs irodának adhatna otthont a Keszthelyhez közeli fenékpusztai egykori Festetics-kastély.
Úgy véli: az állami kincstár tulajdonában lévő épület és környezetének hasznosításához a Balaton Fejlesztési Tanácstól, valamint a kulturális minisztériumtól kaphatnának megfelelő anyagi támogatást. Elmondta: még tavasszal megkezdődött a gazzal, bokrokkal benőtt területet megtisztítása, illetve rendbe tették az egykori keresztény bazilika, a magtározó, a kút- és a falmaradványok környékét is.
A Sági Károly-Zákonyi Ferenc szerzőpáros balatoni útikönyve szerint az erőd menti út a rómaiak idején Pannonia nyugati részét kötötte össze a birodalom központjával.
A többször lerombolt és újjáépített erődítményt később három méter vastag fallal vették körbe, amelynek oldala a mainál jóval magasabban álló Balaton vízébe ért.
Az erődítményt később a barbárok, a hunok, a gótok, a longobárdok és a keleti gótok is birtokba vették, majd a honfoglaló magyarok foglalták el utoljára.
Az erőd mintegy 13 hektáros területén a különböző népek számos épületet romboltak, majd építettek újjá, jórészt ugyanazokból a kövekből, így az itt fellelt leletek rendkívül színes történelmi múltról árulkodhatnak. A kövek története egyébként még ma sem ért véget.
Müller Róbert régész, a Balaton Múzeum igazgatója szerint az elmúlt századokban emelt keszthelyi házak jórésze ugyanis éppen a fenékpusztai erődből, illetve annak épületeiből származó kövekből épült.
A régész nemrég kezdett újabb ásatásba a fenékpusztai területen, a Balaton körüli kerékpárút tervezett nyomvonalán.
Ismertetése szerint a július közepéig tartó feltárás után dőlhet el, hogy a bicikliutat milyen módon vezetik majd át a mintegy 2000 éves romok felett.
A szakember a napokban talált rá például egy, az erődítmény felépítése előtt emelt, majd részben visszabontott római kori melegvizes fürdő alapjaira.
A régész úgy gondolja, hogy a mintegy 360x370 méteres területen, az egykori római kori erődítmény helyén célszerű lenne egy régészeti parkot is létrehozni.
Müller Róbert elmondta ugyanakkor azt is: álláspontja az, hogy a korabeli írásokból ismert Valcum nem azonos a Fenékpusztán megtalált erődítménnyel. A szakember szerint a feljegyzett távolságok alapján a Valcumot valahol Marcali irányába kellene keresni.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
20. Az 1956-os forradalom Magyarországon
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A mesterek győzték le a tanítványokat a melbourne-i medencében 1956-ban
- Az elsöprő túlerővel szemben sem adták fel a harcot a magyar felkelők 1956-ban
- Kegyetlen megtorlás követte a reményekkel teli forradalmat
- Eredetileg orvosnak tanult Maléter Pál, az 1956-os forradalom honvédelmi minisztere
- A náci hadigépezet megtörése után az 56-os forradalom leverése is Zsukov marsallra várt
- Így működött a kádári megtorló gépezet
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás 19:05
- A politikai rendőrség még a szabadságharc után is veszélyesnek tartotta Mindszenty Józsefet 17:05
- Előbb filmsztár lett, majd a színpadot is meghódította Törőcsik Mari 15:05
- Átírta a tévétörténelmet Larry Hagman és a Dallas sorozat 12:20
- Nem a folyó megfelelő részén haladt, ez okozta a Princess Alice katasztrófáját 10:35
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley tegnap
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony tegnap
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle tegnap