Ismét lehet császárnője Japánnak?

A szigetország egyik szimbolikus intézménye, a japán nemzet és kultúra jelképe, az 1947-ig istenként is tisztelt császárnak várhatóan nem lesz fiú örököse. A világ legöregebb uralkodói családjában, a 2600 éves japán császári házban az elmúlt negyven évben nem született fiú, a második világháború után elfogadott alkotmány szerint a trónt pedig csak fiúgyermek örökölheti.

A jelenlegi császárt, az idén hetvenkét éves Akihitót fia, Naruhito herceg követheti a trónon. Neki és a Harvardon végzett, volt diplomata feleségének, Maszako hercegnének - a konzervatív császári udvartartás bánatára - hosszas várakozás után is `mindössze` egy leánygyermeke, Aiko született. Sokak szerint Maszako hercegnő az utóbbi időben azért maradt távol a nyilvánosságtól, mert depressziótól szenvedett, és nem tudta elviselni a császári udvartartás nyomását, hogy fiú utódot szüljön. A történelem során egyébként volt már nyolc uralkodónő Japánban, a legutolsó 1771-ig uralkodott.

Az utódlás kérdéseit vizsgáló bizottság még nem döntött arról, hogy az új öröklési rendszer a mindenkori elsőszülöttnek vagy az első fiúgyermeknek biztosítson-e elsőbbséget a trónöröklésben, és a női ágon történő öröklés ez utóbbi hiánya esetén jöhessen-e csak szóba. A testület, amely egy 1947-es törvény módosítását készíti elő, novemberben fogja nyilvánosságra hozni hivatalos állásfoglalását. A végső döntést pedig a japán törvényhozás jövő januárban hozza meg, amelyet a családnak is el kell majd fogadnia.

A cikk folytatása a Népszabadságban

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód

• Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
• Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
• Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
• Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
• Megérdemelték a kitelepítést a németek?