Csata az austerlitzi NATO-radar körül

A leglényegesebb különbség a két eset között az, hogy Csehországban nem természetvédelmi területről van szó, mind a Zengő-hegy, hanem egy hasonlóan egyedinek minősíthető történelmi színtérről: a cseh katonai radarnak ugyanis a hadsereg elképzelései szerint a híres nevezetes dél-morvaországi austerlitzi (ma Slavkov) csatamezőn kellene felépülnie.

Az emlékmű ma

A történészek és a múlt rajongói azonnal felháborodtak, mert meggyőződésük szerint egy ilyen építmény "megszentségtelenítené" azt a térséget, ahol 200 éve, 1805 decemberében, hatalmas és véres csatát vívtak egymással Napóleon, francia császár, valamint az orosz cár és az osztrák császár hadai. A nagy ütközetben több mint 40 ezer katona - köztük sok magyar is - halt meg, majd lelt örök nyugalomra egy helyszíni közös tömegsírban.

A cseh hadsereg néhány éve nézte ki magának a magyar turisták által is elég gyakran látogatott csatamezőt, mint a NATO-radar számára a régióban a legalkalmasabb helyet. Ha minden a katonaság elképzelései szerint történt volna, akkor a stratégiailag állítólag rendkívül fontos lokátorállomás már 2003 óta "díszítené" a környéket. A helyi építésügyi hivatal azonban csak a múlt héten, a harmadik nekifutásra adta ki az engedélyt a sokat vitatott építkezés megkezdésére. A munka azonban még most sem kezdődik el, mert a történészek és a környezetvédők továbbra is tiltakoznak, s ezért az ügy újra a dél-morvaország megyei hivatal elé kerül.

"Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a hadsereg illetékeseit meggyőzzük: ezt a radart másutt is fel lehet építeni. Talán még jobb körülmények között is" - nyilatkozta újságíróknak Miroslav Jandora, az Austerlitz 2005 szövetség vezetője, amely a nagy csata évfordulós ünnepségeit szervezi. A december eleji nagyszabású megemlékezésekre az érdeklődők tízezreket várják a rendezők egész Európából.

Így nézne ki az emlékmű, ha a radar megépülne - állítják a helyi aktivisták

Ha a megye a hadsereg javára dönt, akkor annak már csak építési engedélyt kell kérnie a helyi hivataltól, s elvben nekifoghat a radar építésének. A hadseregnek azonban még így sem lenne nyert ügye. A Hosterádky falu, amelynek külterülete szomszédos az austerlitzi csata színhelyével, bejelentette: bepereli a védelmi tárcát, mert úgy véli, hogy a radar felépítése sérti a falu lakosságának érdekeit. "Szeretnénk felhívni a perrel a közvélemény figyelmét arra, hogy az államnak kötelessége a kulturális hagyományok megőrzése és védelme" - állítja Jaroslav Broz, a falu ügyvédje.

A vitatott szupermodern NATO-radart a csatatér központi emlékművének közelében tervezik felépíteni, ott, ahol már az ötvenes évekből áll három kisebb, időközben kiöregedett és elavult szovjet radar. Míg a ma a cseh hadsereg kezében lévő szovjet radarok alacsonyak, elvesznek a környékben, s koruk és teljesítményük miatt is nemsokára minden valószínűség szerint el lennének távolítva a helyükről, addig a hadsereg új lokátora mintegy 30 méter magas lenne, s ha megépül, akkor az egész történelmi színtér domináns építményévé válik.

Éppen ez az, ami a leginkább irritálja a hagyományőrzőket, környezetvédőket, valamint a csatatér idegenforgalmi kiaknázásában leginkább érdekelt helyi hatóságokat, vállalkozókat és lakosokat. Hogy mi lesz végül is az új, évek óta folyó "csata" kifejlete, eredménye, azt egyelőre nehéz megjósolni.

(Múlt-kor/MTI-Panoráma)