Megállapodást írnak alá a palesztin autonómia kiterjesztéséről

2004. szeptember 13. 12:06

1995. szeptember 28-án Washingtonban aláírák a palesztin autonómia ciszjordániai kiterjesztésére vonatkozó megállapodást.
A Fehér Házban Jichak Rabin izraeli miniszterelnök és Jasszer Arafat, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet vezetője - Bill Clinton amerikai elnök és több más magasrangú külföldi államférfi jelenlétében - írta alá a megállapodást. Ennek értelmében az aláírást követően hat hónap alatt lebonyolítják az izraeli csapatkivonás első szakaszát. Az izraeli erőket Ciszjordánia hét városából: Dzseninből, Nabluszból, Tulkarmból, Kalkilijjából, Ramallahból, Betlehemből és Hebron egy részéből, valamint 450 faluból kivonják. A csapatkivonást - 20 napon belül - nemzetközi megfigyelők jelenlétével megtartott választás követi, amelyen Ciszjordánia, Gáza és Kelet-Jeruzsálem polgárai 82 tagot küldenek az ún. Autonómiatanácsba. Ez a tanács 1999 májusáig - az autonómia ideiglenes szakaszának lejártáig működik és Ciszjordánia, valamint a Gáza-övezet irányításának legtöbb részletéért felel. Az izraeli csapatok azonban továbbra is folytatják a ciszjordániai zsidó települések felügyeletét. Jeruzsálem, a zsidó telepesek és a palesztin menekültek kérdésének megoldását későbbre halasztották. 1995. október 10-én az izraeli hatóságok a Jordán nyugati partján megkezdték a közigazgatás átadását a palesztinoknak. Miután november 4-én Jichak Rabint meggyilkolták, az új miniszterelnök a keményvonalas Bejamin Netanjahu lett, aki alatt a békefolyamat lelassult. 1997. január 15-én megállapodást írtak alá a palesztin autonómia kiterjesztéséről Hebron városára, illetve az izraeli csapatkivonásról. 1998. júliusban megállapodnak az akkor 16 hónapja szünetelő békefolyamat újjáélesztéséről. 2000 márciusában a palesztinok már a Jordán folyó nyugati partján fekvő területek 40 százalékát tartották teljes egészében vagy részben ellenőrzésük alatt. 2000. szeptember végén összecsapások robbantak ki Jeruzsálemben, megkezdődött a második palesztin intifáda, ezért Ehud Barak izraeli miniszterelnök október 22-én felfüggesztette az izraeli-palesztin békefolyamatot. Ezután két éves szünet következett, majd 2003. júniusban elvi megállapodás született az izraeli csapatok Gázai övezetből és a ciszjordániai Betlehemből történő kivonásáról. Az izraeli hadsereg 29-én megkezdte a kivonulást a Gázai-övezetből. Innen a végleges kivonulás 2005. augusztus-szeptemberben megtörtént.

Támogasd a szerkesztőségét!

999 Ft 9.999 Ft 19.999 Ft

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

művészet

• Hazai és külföldi művésznők történeteit ismerhetjük meg a Magyar Zene Házában
• Anna Margit festőművész életművéből nyílik kiállítás a Nemzeti Galériában
• Az ópium és a hasis hatásairól is írt a szabados életvitelű Charles Baudelaire
• Fotóművészeti kiállítás nyílik Moholy-Nagy és Robert Capa alkotásaiból
• Többször is jó kapcsolatai húzták ki a bajból Max Ernst festőt
• Depressziója rányomta bélyegét Goya késői művészetére
• A közönség részéről is kritika érte Seurat, a pointillizmus nagymesterének képeit
• Klasszikus és modern elemekkel tarkítják A hattyúk tavát a Margitszigeten
• Jubileumi kiállítás nyílik a Műcsarnokban Szervátiusz-díjas alkotók munkáiból