Cibola, avagy az Arany Hét sosemvolt Városa

Cibola valósága

Az expedíció még ugyanebben az évben a tengerpart felé vette az irányt, ahol öt tutajt ácsoltak, hogy átkeljenek velük a Mexikói-öblön. Eddigre a hatszáz főből már csak 242-en éltek túl. A viharok, a szomjazás és éhezés alig 80-ra apasztotta a számukat, míg végül egy hurrikán partra vetette Cabeza de Vacát és embereit az általuk „szerencsétlenség szigetének” keresztelt földdarab nyugati partján; ez elképzelhető, hogy a mai Galveston-sziget Texasban.

A tizenöt túlélő a következő éveket indián törzsek fogságában töltötte, ahonnan végül négyen szöktek meg, és hosszas vándorlás után, a mai Mexikó nyugati partja közelében találkoztak ismét honfitársaikkal.

Új-Spanyolország alkirálya, Antonio de Mendoza 1539-ben expedíciót indított, hogy megerősítse Cabeza de Vaca beszámolóját. A küldetést Marcos de Niza ferences szerzetesre bízta, akivel egy Honorato nevű pap és a Narváez-expedíció egyik túlélője, Estéban, egy mór származású szolga indultak el.

Marcos testvér számos utazó beszámolóját jegyezte le Ciboláról, és maga is állította, hogy látta a híres hét várost Új-Mexikó nyugati részén: „Csupán a hágó torkából láttam a távolban hét szépséges várost, lent egy nagyon hűvös völgyben, nagyon jó földdel, ahonnan sok pára tört fel; valóban igen sok arany van benne.”

Miután Marcos de Niza jelentette felfedezéseit, újabb expedíció indult Francisco Vázquez de Coronado konkvisztádor vezetésével, hogy meghódítsa Cibolát és annak kincseit. Coronado gondosan követte a Marcos de Niza által lejegyzett útvonalat, de amikor 1540-ben a megadott helyre ért, a legendás aranyvárosok helyén csupán az őslakos pueblo indiánok kicsiny falvait és vályogból épített városkáit találta.

Vázquez de Coronado egyik tisztje és krónikása, Castañeda így írta le az egyik várost: „Apró, zsúfolt falu, mintha csak összegyűrték volna az egészet. Új-Spanyolország némely haciendái jobban festenek messziről nála. A falu mintegy kétszáz harcost számlál; a házak kicsik, három-négy emelet magasak, kevés szobával és udvarok nélkül.”

Vázquez de Coronado elindul északra

Vázquez de Coronado szörnyű pusztítást végzett a pueblo indiánok között, részben a tiguex-i háborúban ellenük vívott csaták során, részben a tőlük követelt élelem és ruházat által, ami megroppantotta a törékeny helyi gazdaságot.

Körülbelül ugyanebben az időben ért partot Hernando de Soto expedíciója Florida nyugati partján, az Apalachee vidékén található aranyat keresve. Amikor megérkeztek az apalachee-k közé, Soto spanyol katonái „az út mindkét oldalán talált minden indiánt lelándzsáztak”.

1. Egy mítosz születése
2. Cibola valósága

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Végvári harcok Magyarországon a török ellen
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A Római Birodalom örökébe kívánt lépni hódításaival II. Mehmed szultán
• Döntő hatással volt Nagy Szulejmán uralkodására kedvenc háremhölgye
• A híres csel előtt már kétszer is bevették Budát Szulejmán seregei
• Páncél helyett ünneplőbe öltözve indult az utolsó rohamra Zrínyi Miklós
• A törökök szerencsenapja: augusztus 29.
• Lefejezett foglyok a hódoltság határvidékéről
• Hétvégi várkalauz: Nagykálló
• Hétvégi várkalauz: Szikszó
• Müezzin hívhatta imára a csókakői janicsárokat