Bolygónk mágneses pólusváltása a neandervölgyiek eltűnésében is közrejátszhatott

A Föld mágneses mezeje védi a bolygót a világűrből érkező halálos sugárzással szemben, ám amikor a mágneses sarkok megcserélődnek, amely sokszor bekövetkezett már a múltban, ez a védőpajzs drasztikusan meggyengül, kitéve a bolygót a napszél elektromosan töltött részecskéinek - írja a The Guardian című brit napilap online kiadása.

Az úgynevezett Laschamps-elmozdulás egy átmeneti pólusváltás volt 42 ezer évvel ezelőtt és nagyjából ezer évig tartott. Korábbi tanulmányok kevés bizonyítékot találtak arra, hogy az esemény jelentős hatással volt a Földre, valószínűleg azért, mert nem konkrétan a sarkok megcserélődésének idejére fókuszáltak.

Az Új-dél-walesi Egyetem szakemberei szerint a pólusváltás - egy alacsony naptevékenységgel kísért időszakkal párosulva - állhatott egy sor olyan éghajlati és környezeti jelenség hátterében, amelyek drasztikus következményekkel jártak.

A Science című tudományos folyóiratban publikált tanulmány készítői Új-Zéland ősi, déli kaurifenyőinek évgyűrűin végeztek szénizotópos kormeghatározást.

Ez lehetővé tette, hogy nyomon kövessék a radioaktív C-14 (szén-14) izotóp légköri koncentrációjának emelkedését, amely a Laschamps-elmozdulás idején a Földet érő nagyenergiájú kozmikus sugárzás növekedésének eredménye volt.

A szakemberek továbbá a világ különböző tájairól származó mintákat, köztük jégmagokat vizsgálva megállapították, hogy számos jelentős környezeti változás, például a mai Észak-Amerika területét borító jégtakaró jelentős megnövekedése ment végbe a bolygón a radioaktív C-14 izotóp légköri koncentrációjának megnövekedésével párhuzamosan.

A jégmagok elemzésének eredményei továbbá azt sugallták, hogy a Laschamps-elmozdulás a naptevékenység csökkenésével, úgynevezett Nagy Szoláris Minimumokkal eshetett egybe. Az eredmények szerint a légköri változások jelentős hatással voltak egyebek között az éghajlatra.

A környezeti változások, amellett, hogy valószínűleg felerősítették a jégtakarók növekedését, és hozzájárultak az ausztrál megafauna kipusztulásához, a vörös festékanyagos kézlenyomatok megszaporodásában is szerepet játszhattak, mivel az emberek ezt a pigmentet használhatták fényvédőként a megnövekedett ultraibolya-sugárzás ellen.

Ebben az időszakban a barlangokat is egyre gyakrabban használták őseink, és a barlangrajzok is megszaporodtak, hiszen ezek a föld alatti területek védelmet nyújthattak a zord éghajlati és környezeti körülmények ellen. Mindez kiélezhette a versenyt a neandervölgyiek között, és közrejátszhatott a kihalásukban.

A Föld mágneses mezeje nagyjából 9 százalékkal gyengült az elmúlt 170 évben és a kutatók szerint nem lehet kizárni egy újabb pólusváltás lehetőségét. Egy ilyen esemény drasztikus következményekkel, például a villamos- és a műholdhálózat károsodásával, megsemmisülésével is járhatna.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

pápaság

• Pápasága ideje alatt csaknem az egész bolygót beutazta II. János Pál
• Csupán 33 napig uralkodott a I. János Pál, a „mosolygós pápa”
• Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen
• Róma elfoglalása zárta le az egységes Olaszországért folytatott hosszú küzdelmet
• A macskák vallásos imádata is szerepelt a templomosok ellen felhozott vádak között
• Nagy tekintélyű professzor távozása után kezdett el hanyatlani az első magyar egyetem
• Mintafeleség lehetett a mérgezésekkel megvádolt Lucrezia Borgia
• Élhetőbb várossá alakította Rómát IV. Sixtus, a reneszánsz pápa
• A magyar győzelem hírére zúgnak délben a harangok