Bár „küldetését” teljesítette Lenin, nem tudta Németország javára fordítani az I. világháborút

A németek felfordulást akartak

Az első világháború kellős közepén a Német Birodalomnak kapóra jött az oroszországi felfordulás, és az utolsó, amit Berlinben akartak, egy stabil Oroszország volt, amely az antant oldalán folytatja Németország ellen a háborút.

Ne feledjük, 1917. április 6-án már az Egyesült Államok is az antant táborát erősítette, így Berlinben mindent elkövettek, hogy az oroszokkal így vagy úgy, de lezárják a háborút. Ennek a legjobb módja az oroszországi politikai instabilitás fenntartása volt.

Lenin személyére egy litván-zsidó származású, szociáldemokrata érzelmű fegyverkereskedő, bizonyos Aleszandr Lvovics Parvusz hívta fel Berlin figyelmét. Parvusz a kereskedelem mellett a német titkosszolgálatnak is dolgozott.

A németek 1917 kora tavaszán akcióba lendültek. A bolsevik vezért, Lenint és több mint harminc forradalmár társát egy lepecsételt vagonban Svédországon és Finnországon keresztül titokban Pétervárra utaztatták. A „felforgatókat” szállító szerelvény 1917. április 16-án gördült be Oroszország fővárosába.

A hazatért Lenin nem teketóriázott „április téziseiben” összefoglalta a bolsevikok céljait: földosztást, a gyárak államosítását és a háború befejezését ígérte a néptömegeknek, és felemelte szavát a hatalmon lévő Kerenszkij-féle polgári kormányzat ellen.

Az Ideiglenes Kormány hibázott azzal, hogy nem szüntette be a néptömegek által utált háborút, sőt egy, a központi hatalmak ellen indított offenzívával próbálta stabilizálni a bolsevik agitátorok által megtépázott hatalmát. Ám a Kerenszkij-offenzíva 1917. július közepén összeomlott, amely zöld utat adott a polgári kormányt balról támadó békepárti bolsevikoknak az Oroszország feletti hatalom megszerzésére.

A Lenin vezetése alatt álló bolsevikok 1917. november 7-én sikeres katonai puccsot hajtottak végre az Ideiglenes Kormány ellen Péterváron. Kerenszkij elmenekült. Az államcsínyt követően a megalakuló első szovjetkormánynak, a Népbiztosok Tanácsának a feje Lenin lett, és 1918 márciusában megkötötte Németországgal és szövetségeseivel a breszt-litovszki békét.

Berlinben II. Vilmos császár elégedetten dőlhetett hátra, ám pár hónappal később világossá vált, hogy a háborút nem volt elég keleten lezárni, nyugaton fegyverekkel kellett volna nyerni a francia, brit és amerikai csapatok ellen.

1. Bátyja akasztása indította el a radikalizálódás útján
2. A világégés esély volt a világforradalomra
3. A németek felfordulást akartak

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

zsidóság

• Embertelen körülményekkel szembesültek a budapesti nagy gettó lakói
• Már gyermekkorában tragédiák kísérték Radnóti Miklós életét
• Szenes Hanna a Szentföldön maradhatott volna, de visszatért, hogy segítsen
• Ágyúkkal támogatta Ganz Ábrahám a magyar szabadságharcot
• Munkaszolgálatosok a keleti fronton
• Eredménytelenül szervezett titkos béketárgyalásokat David Ben-Gurion
• Kémből vált befolyásos üzletemberré az embermentő Oskar Schindler 
• Mit lehetett tudni a holokausztról 1944-ben Magyarországon?
• Több ezer zsidó életét mentette meg a holokauszt idején Ángel Sanz Briz