Bár „küldetését” teljesítette Lenin, nem tudta Németország javára fordítani az I. világháborút
2021. április 21. 16:21 Múlt-kor
„Zürich, április 5. A Svájcban élő szocialisták vezére a Volksrechtben kijelenti, hogy az orosz szocialisták azonnali fegyverszünetet javasolnak. Lenin azt hiszi, hogy Oroszország egy második, igazi forradalom küszöbén áll.” A Pesti Naplóban 1917. április elején ilyen, és ehhez hasonló hírek terjedtek a bolsevik párt vezéréről, Vlagyimir Iljics Leninről, akinek személyéhez a német katonai és politikai vezetés is nagy reményeket fűzött. Lenintől Berlinben azt remélték, hogy hazájában olyan felfordulást, ha tetszik, forradalmat okoz, amely kiüti Oroszországot a háborúból. A német titkosszolgálat munkához látott, amelynek eredményeképp a „felforgató” 1917. április 16-án, hosszú száműzetés után végre újra orosz földre léphetett.
Korábban
Bátyja akasztása indította el a radikalizálódás útján
A cári tisztviselő fia Lenin, születési nevén Vlagyimir Iljics Uljanov, 17 éves korában lépett a radikalizálódás útjára, miután bátyját, Alekszandrt egy III. Sándor cár elleni merénylet előkészítésében való részvételért 1887-ben felakasztották. A gyors felfogású és éles eszű fiatalembert kicsapták a Kazanyi Egyetemről, mert nem tudta visszafogni rendszerellenes nézeteit.
A szociáldemokrata mozgalomhoz csatlakozott Vlagyimir Iljics végül Szentpéterváron szerzett jogi diplomát, de nem sokáig praktizálhatott ügyvédként, ugyanis a marxista, baloldali szervezkedésekben részt vevő Uljanovot a cári rendőrség 1895 decemberében letartóztatta, majd a bíróság szibériai száműzetésre ítélte.
Miután 1900-ban szabadult, a 30 éves Uljanov nyugat-európai emigrációba kényszerült. Egy évvel később felvette a Lenin „művésznevet”, amelynek sokak szerint a kelet-szibériai Léna folyóból képzett. Lenin sok helyen megfordult, többek között Bécsben, Münchenben, Londonban, Párizsban és Genfben is.
Egyre radikálisabb nézeteket hangoztatott, támadta az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt demokratikus berendezkedést hirdető szárnyát és világforradalmat hirdetett, amelynek centrumát a cári Oroszországban képzelte el.
Nézeteivel akkora felfordulást okozott, hogy az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt 1903-ban Brüsszelben tartott konferenciáján a párttagok közt szakadás történt.
Megalakult a Lenint támogató radikális, többséginek, azaz „bolseviknak” nevezett szárny, amellyel szemben a „mensevik”, azaz kisebbségi frakció a reformok útján megvalósuló demokratikus átalakulást szorgalmazta.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Nagy-Britannia
- Történelmi jelentőségű adománnyal gazdagodott a British Múzeum
- Nehéz természete miatt még szomszédjai sem kedvelték Goldfinger Ernőt
- Bármi áron érvényesítette kereskedelmi érdekeit a brit Kelet-indiai Társaság
- Csak átmeneti békét eredményezett az első búr háború
- Pattanó bombákkal semmisítették meg a britek a Ruhr-vidék gátjait
- Lőporoshordóival könnyedén a levegőbe repíthette volna a Westminster-palotát Guy Fawkes
- Máig számos rejtély övezi a sandringhami zászólalj eltűnését
- Nagy-Britannia és Franciaország is elvesztette nagyhatalmi státuszát a szuezi válság után
- Csodával határos módon élte túl az IRA ellene szervezett merényletét Margaret Thatcher
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás 19:05
- A politikai rendőrség még a szabadságharc után is veszélyesnek tartotta Mindszenty Józsefet 17:05
- Előbb filmsztár lett, majd a színpadot is meghódította Törőcsik Mari 15:05
- Átírta a tévétörténelmet Larry Hagman és a Dallas sorozat 12:20
- Nem a folyó megfelelő részén haladt, ez okozta a Princess Alice katasztrófáját 10:35
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley tegnap
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony tegnap
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle tegnap
