B-horrorok mellékszereplőjéből vált színész- és rendezőcsillaggá Clint Eastwood

Eastwood San Franciscóban született. Miután a szomszédos Oaklandben 1949-ben elvégezte a műszaki szakközépiskolát, bevonult katonának. A koreai háborút nyugodt körülmények között töltötte; az észak-kaliforniai Fort Ordban szolgált, nem vitték ki Koreába.

A hadseregben találkozott a hollywoodi kapcsolatokkal rendelkező Chuck Hill-lel, akinek sikerült becsempésznie egy meghallgatásra a 193 centiméteres, jó kiállású Eastwoodot. Arthur Lubin, aki első látásra nem esett hasra Eastwoodtól, valamit megláthatott a zárt szájállással beszélő fiatalemberben, mert szerződést ajánlott neki. Eastwood ezután gyorsan felkeresett egy színitanodát, hogy minél hamarabb profivá váljon.

Számos sikertelen meghallgatás után, végre a világot jelentő deszkákra léphetett egy B-kategóriás filmben, a címében is sokat mondó A Fekete Lagúna szörnyének bosszújában. Az 1955-ös filmet még sok jelentéktelen epizódszerep követte, mígnem 1959-ben megkapta Rawdy Yates szerepét a Rawhide (Marhabőr) című televíziós sorozatban. Yates alakjával, akit Eastwood csak a „puszták idiótájának” nevezett, országos ismertségre tett szert.

Az 1960-as években aztán robbant a bomba: Eastwood egy borostás, szúrós szemű, kissé cinikus, ponchós cowboy alakjában meghódította a világot. A sikerében jelentős része volt Sergio Leone rendezőnek, akivel három filmet is forgatott.  Az Egy maréknyi dollárért (1964), a Pár dollárral többért (1965), de különösen A Jó, a Rossz és a Csúf (1966) bombasiker lett.

Sergio Leone ezekkel a filmekkel megalkotta a spagettiwestern műfaját. Eastwood nem az arizonai sivatagban lovagolt és aprította az ellent, hanem a római Cinecittá stúdió díszletei, no meg Spanyolország sivatagos tájai között vált a vadnyugat hősévé. A legenda szerint Eastwood azért vállalta el a szerepet, mert vakációzni szeretett volna Spanyolországban.

Eastwood a gyorskezű, pontosan tüzelő macsó alakját továbbvitte a következő két évtizedre is. 1971-ben lépett a nagyközönség elé az öntörvényű, acélos arcvonású, .44 Magnum kaliberű Smith & Wessonnal igazságot osztó Piszkos Harry, azaz Harry Callahan alakjában, aki hosszú időre a Hollywood által kreált kemény zsarufigurák mintája lett.

Az 1971-es Piszkos Harryt a A Magnum ereje, Az igazságosztó, majd az Eastwood által rendezett Az igazság útja követte, amelynek egyik mondata, „Hadd legyen egy jó napom!” Ronald Reagan amerikai elnöknek köszönhetően szállóigévé vált. A lőporfüstös Piszkos Harry-filmeket az 1988-as Holtbiztos tipp zárta.

1971-ben, amikor a Piszkos Harry is elindult, Clint Eastwood átállt a kamera másik oldalára is, és megrendezte első filmjét, egy thrillert, a Játszd le nekem a Mistyt!, amelyben – kis túlzással – egy jazz-lemezlovas képében saját magát alakítja. Eastwood ugyanis fiatal korában felfedezte magának a jazzt, és a szerelem odáig fajult, hogy megtanult zongorán és gitáron is játszani. A zene szeretete egészen a komponálásig vitte, több, saját maga rendezte filmjéhez is írt filmzenét.

Rendezőként az első igazán átütő sikert az 1992-es western, a Nincs bocsánat hozta meg számára, amely szinte dokumentarista stílusban mutatja be a vadnyugatot. Itt senki sem klasszikus hős, célba találni a pisztollyal bonyolult, embert ölni még nehezebb. A filmet, amely elszakad a spagettiwesternek idealizált macsó világától, a kritikusok és a közönség is szerette, Eastwood két Oscart is hazavihetett, a legjobb film és a legjobb rendező díját.

2005-ben újra duplázott, a Millió dolláros bébi című filmmel megint elhozta a legjobb rendezés és a legjobb film díját. Az idősödő művész azonban nem állt meg, 2008-ban megrendezte a 12 fesztiváldíjat nyerő Gran Torino című filmet, amelyben kiváló alakítást nyújtott.

Eastwood nyolcvanon felül sem dőlt hátra, és megrendezte az iraki háború hőséről, Chris Kyle mesterlövészről szóló Amerikai mesterlövészt, amely kirobbanó siker lett és 2015-ben a legjobb filmnek kijáró Oscar-díjra jelölték. Eastwood vitalitását és hihetetlen termékeny színészi és rendezői pályáját nézve előfordulhat, hogy Hollywood doyenje tovább folytatja menetelését, és a kilencvenes éveire is tartogat valami bombasztikusat.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

16. A modern demokráciák 17–18. századi gyökerei
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Bibliáját és sakk-készletét vitte magával a vesztőhelyre I. Károly angol király
• Nem tartotta tiszteletben az angol alkotmányosság alapját Földnélküli János
• 10 tény az amerikai függetlenségi háborúról
• 10 arcpirító adónem a brit történelemből – a gyufaadótól a tudásadóig
• Mániákusan igyekezett kijavítani műveltségbeli hiányosságait az első amerikai elnök
• Az egyetlen nő, aki aláírta az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatát
• Ilyenek voltak Amerika pajzán alapító atyái