Az utókor művészei mind mást és mást láttak az ezerarcú Alexandroszban

2023. október 1. 16:08 Múlt-kor

Nagylelkű művészetpártoló

A Raffaello által a 16. század elején készített Athéni iskola című freskón a bal szélen, a filozófusok között páncélban és sisakban álló alak egyesek szerint Nagy Sándort ábrázolja, ám a többség Alkibiadészt véli a harcosban felfedezni. Mindenesetre tény, hogy – bárki is legyen a képen – a korszakban Nagy Sándor hadvezéri képességeiről egyre inkább szellemi teljesítményére és emberi kapcsolataira került át a hangsúly, amelyet az életéről szóló színes anekdotákon keresztül próbáltak meg visszaadni a művészek.

Paolo Veronese: Dareiosz családja Nagy Sándor előtt (1565-1570). A festmény a hadvezér nagylelkűségét fejezi ki.

Paolo Veronese Dareiosz családja Nagy Sándor előtt (1565-1570) című remekművével Nagy Sándor nagylelkűségét emelte ki. A történet szerint miután Nagy Sándor legyőzte Dareioszt az isszoszi csatában, a perzsa uralkodó el tudott menekülni, de a családja fogságba esett. Dareiosz anyja ezután összetévesztette Nagy Sándort legjobb barátjával, Héphaisztiónnal, de a hódító megbocsátott neki. Veronesét követően még számos festő – többek között a késő-barokk jeles képviselője, Gaspare Diziani – választotta ezt a jelenetet Nagy Sándorról szóló munkája témájául.

Jacques-Louis David: Apellész megfesti Kampaszpét Nagy Sándor jelenlétében. A festő Nagy Sándort és szeretőjét egyaránt szinte teljesen meztelenül ábrázolta.

A makedón uralkodó életének egyik legtöbbször vászonra vitt jelenete udvari festőjéhez, Apellészhez kapcsolódik. Miközben a művész Sándor kedvenc szeretőjéről, Kampaszpéról készített festményt, beleszeretett a gyönyörű lányba. A király azonban nem gerjedt haragra, sőt, annyira tetszett neki a portré, hogy cserébe felajánlotta a szépséget Apellésznek. Nem véletlen, hogy a művészet felsőbbrendűségét és a király kultúrát támogató oldalát kiemelő anekdota népszerű volt a festők körében, akik valahogy így képzelték el az uralkodók és a művészek közötti ideális viszonyt. A jelenet megjelent többek között Willem van Haecht flamand festő barokk, valamint Sebastiano Ricci és Francesco Trevisani késő-barokk stílusban festett képein is.

Giambattista Tiepolo, a 18. század egyik legkiválóbb festőjének a témában készített képén a gondolataiba merült, jóképű és magabiztos Nagy Sándort láthatjuk. A francia forradalom festője, Jacques-Louis David alkotásán a hadvezért világos hajjal, és szeretőjéhez hasonlóan szinte teljesen meztelenül ábrázolta.

Jean-Simon Berthélemy (1743–1811): Nagy Sándor átvágja a gordiuszi csomót. A festő a kép középpontjába helyezte Nagy Sándor alakját.

A gordiuszi csomó átvágását ábrázoló képekkel Nagy Sándor leleményességét emelték ki. A legenda szerint csak az lehetett Ázsia ura, aki megoldja a csomót. A makedón király ahelyett, hogy kibogozásával bajlódott volna, egyszerűen elvágta a kötelet. A jelenet legfigyelemreméltóbb ábrázolása Giovanni Paolo Panini 1718–19 körül, barokk stílusban festett remekműve, de említést érdemel Jean-Simon Berthélemy a 18. század végén készített képe is, amelyen egyedül Nagy Sándor alakja van megvilágítva, egyértelműen utalva ezzel zsenialitására. A hadvezér intelligenciáját emelték ki a lova, Bukephalosz megszelídítését ábrázoló festmények – többek között Degas fiatalon készített munkája – is.

előző oldal következő oldal 3 / 4