Az USA szövetségeséből lett a legnagyobb ellensége Oszama bin Laden

Oszama bin Laden 1957. március 10-én született a szaúd-arábiai Rijádban. Jemeni származású apja a királyi családhoz közel álló, dúsgazdag építési nagyvállalkozó volt, halála után az 58 gyermeke közül tizenkettedik Oszama mintegy 300 millió dollárt örökölt. Formális vallásos nevelést nem kapott, de a dzsiddai egyetemen, ahol mérnöki diplomát szerzett, már megmutatkozott vallási fanatizmusa. 1980-ban, amikor Ronald Reagan amerikai elnök az Egyesült Államok teljes anyagi támogatását felajánlotta a "gonosz birodalma", azaz a Szovjetunió ellen harcoló Afganisztánnak, bin Laden az elsők között csatlakozott a muszlim harcosokhoz. Afganisztáni tartózkodása alatt alapította meg a Maktab al-Kidimat nevű csoportot, amely harcosokat toborzott, és fegyverekkel látta el a szovjetek ellen küzdőket.

A Vörös Hadsereg 1988-as kivonulása után bin Laden ellenséget váltott: a korábbi szövetséges Amerika ellen fordult, amelyet Izrael támogatásáért és a közel-keleti olajvagyon kirablásáért kárhoztatott. Szaúd-Arábiába hazatérve hősként köszöntötték, de 1991-ben - miután nyilvánosan fellépett a szerinte korrupt rijádi kormány ellen, mert az az első öbölháború idején amerikai csapatokat engedett a "szent földre" - száműzték, 1994-ben állampolgárságától is megfosztották. Az 1980-as évek végére tehető az al-Kaida (az arab szó jelentése: alap, bázis) megalakítása is, amely az 1990-es évek elejétől már amerikai célpontok ellen tervezett és hajtott végre terrorakciókat.

Bin Laden kiutasítása után Szaúd-Arábiából Szudánba ment, ahol 23 kiképzőtábort állított fel, s állítólag 200 millió dollárral segítette a szudáni költségvetést - nem csoda, hogy hamis diplomata-útlevelet kapott. Amerikai nyomásra 1996-ban Szudán is kiutasította, ő pedig visszatért a szélsőséges tálibok uralta Afganisztánba. 1998 nyarán megszervezte mintegy 150 iszlám fegyveres szervezet vezetőinek találkozóját, akik létrehozták "A zsidók és keresztesek elleni szent háború iszlám nemzetközi frontját". A feltételezések szerint az al-Kaida akkor kezdte világszerte szervezni és finanszírozni a különböző - csecsen, bosnyák, Fülöp-szigeteki, kínai, kasmíri - iszlám militánsok kiképzését, felfegyverzését és merényleteit.

Követőinek számáról a legszélsőségesebb becslések keringtek: egyes források szerint háromezer harcosa volt, más források szerint ez a szám elérte a 35 ezret. Környezetében a legjobb amerikai és brit egyetemeken végzett mérnökök, orvosok, sőt pilóták is megfordultak. Vagyonáról annyit lehetett tudni, hogy Szaúd-Arábiában nagy építési vállalkozások tulajdonosa volt, érdekeltségekkel rendelkezett a bankvilágban és az élelmiszer-kereskedelemben is. Népes család vette körül, öt vagy hat feleségétől 20-26 gyermeke született.

Bin Ladent több súlyos terrorcselekménnyel vádolták már 2001 előtt is. Neve akkor lett ismert világszerte, amikor az Afganisztánban élő Oszama vezette al-Kaida vállalta a felelősséget az Egyesült Államok ellen 2001. szeptember 11-én elkövetett, háromezer áldozatot követelő terrortámadásért. Miután az Afganisztánban hatalmon lévő tálibok nem voltak hajlandóak Oszama kiadására, 2001. október 7-én az Egyesült Államok és szövetségesei ellencsapást indítottak a tálibok és az al-Kaida ellen.

Oszama a tálib rendszer bukása után bujkálni kezdett, miközben szervezete folytatta működését: a világ különböző pontjain végrehajtott merényletei megrázták és félelemmel töltötték el az európai nagyvárosok lakosságát ugyanúgy, mint az Indonéziában, a Közel-Keleten vagy az egyes arab országokban élőket. Az al-Kaida rejtőzködő vezére a legváratlanabb helyeken bukkant fel, de többnyire a szinte ellenőrizhetetlen afgán-pakisztáni határ térségében talált menedéket. Időnként videoüzenetekben hallatott magáról, szent háborúra, dzsihádra szólítva fel híveit Amerika ellen. Sokszor keltették halálhírét, de a fejére kitűzött 25 millió dolláros (kb. 5,5 milliárd forintos) vérdíj ellenére egy évtizeden át mindig sikerült egérutat nyernie üldözői elől. Utolsó búvóhelye Abbotábádban, ahol hat évig élt családjával, csupán egy kilométerre volt a pakisztáni katonai akadémiától.

A világ akkor legkeresettebb terroristájával 2011. május 2-án végeztek megerődített villájában amerikai elit kommandósok, a rajtaütés negyven percig tartott; Oszama holttestét a tengerbe temették. 2013 februárjában az ENSZ Biztonsági Tanácsa törölte feketelistájáról Oszama bin Laden nevét, de a vagyonának befagyasztásáról szóló rendelkezés továbbra is érvényben van.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

16. A modern demokráciák 17–18. századi gyökerei
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Bibliáját és sakk-készletét vitte magával a vesztőhelyre I. Károly angol király
• Nem tartotta tiszteletben az angol alkotmányosság alapját Földnélküli János
• 10 tény az amerikai függetlenségi háborúról
• 10 arcpirító adónem a brit történelemből – a gyufaadótól a tudásadóig
• Mániákusan igyekezett kijavítani műveltségbeli hiányosságait az első amerikai elnök
• Az egyetlen nő, aki aláírta az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatát
• Ilyenek voltak Amerika pajzán alapító atyái