Az emberi tevékenység már 2000 éve is felerősíthette az ázsiai porviharokat

A szakemberek még 2009-ben gyűjtöttek mintákat az északnyugat-kínai Sanhszi tartomány egy magasan fekvő tavából.

A Kínai Tudományos Akadémiához tartozó Tibeti-fennsík Kutatóintézet munkatársa és a tanulmány egyik szerzője, Liu Csienpao szerint a tó a Lösz-fennsíkon található, amely kiváló helyszínként szolgál az ázsiai porvihar és az emberi tevékenységek közötti kapcsolat tanulmányozására.

A kutatók kivonták a tó üledékéből a porvihar-maradványokat, amelyek alapján rekonstruálták az ázsiai porvihar elmúlt kétezer évének történetét.

Az eredmények azt mutatták, hogy erős ázsiai monszun időszakokban a porvihar erősödésekor nagy volt a népesség. Ezzel szemben a gyenge porvihar-aktivitás megfogyatkozott népességgel állt összefüggésben.

Az erős ázsiai monszun elősegítette a kínai civilizációk fejlődését, destabilizálva a felső talajréteget és ezáltal növelne a porvihar gyakoriságát.

Ez azt mutatja, hogy a természetes éghajlati változékonyság helyett a legkevesebb kétezer évre visszanyúló emberi tevékenységek kezdtek a porvihar-aktivitás legfőbb befolyásoló tényezőivé válni Kína keleti részén.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2016

• Régi szakácskönyveink öt rejtélye
• Kassai kérdőjelek
• A székesfehérvári királysírok
• Gillemot Ferenc, a sport megszállottja
• Menázsi a Nagy Háborúban
• A tóalmási Wahrmann–Andrássy-kastély
• Petőfi halála és a túlélés költői
• Magyar deportáltak felszabadulása és hazatérése
• Watteau utolsó képe