Az egyházzal is szembeszállt a nők érdekében Simone de Beauvoir

A múlt század egyik legnagyobb írója, filozófusa, a feminista mozgalmak nagy alakja Simone Lucie Ernestine Marie Bertrand de Beauvoir néven jött a világra egy jómódú párizsi polgárcsaládban, s szigorú katolikus nevelést kapott.

Gyermekévei szinte zavartalan boldogságban teltek, de kamaszkorában elvesztette istenhitét, ettől kezdve állandósultak konfliktusai szüleivel.

A Sorbonne-on filozófiát tanult. Az egyetemen ismerkedett meg az egzisztencializmus egyik vezéralakjával, Jean-Paul Sartre-ral, akivel egy életre társak lettek.

A második világháború alatt „fiatalkorú megrontásának” vádjával felfüggesztették: „bűne” az volt, hogy nem volt hajlandó egyik tanítványát rábírni arra, hogy megszakítsa kapcsolatát egy zsidó költővel. Ekkoriban jelentek meg első művei, amelyek már a közösségi erkölcs problémáit feszegetik.

1945 után az addig csak inkább kedvtelésből írogató vidéki tanárnő Sartre-ral együtt az érdeklődés középpontjába került: elindították a Les Temps Modernes című folyóiratukat, a baloldali értelmiség szószólói lettek, pártnak azonban soha nem kötelezték el magukat. (Erről a korszakról fest pontos képet Beauvoir félig-meddig önéletrajzi regénye, A mandarinok.)

Egyre jobban foglalkoztatta a nők társadalmi helyzete, töprengései, tapasztalatai és tanulmányai nyomán született 1949-ben A második nem című munkája, amelyben azzal az előítélettel száll vitába, hogy a nő, adottságai, továbbá gazdasági és társadalmi helyzete folytán, másodrendű lény. A katolikus egyház elítélte, az ekkor bontakozó feminista mozgalom viszont alapmunkának tartotta a művet.

Az ötvenes évek végén elkezdte írni önéletrajzi emlékeit, amelyek az Egy jó házból való úrilány emlékei, A kor hatalma és A körülmények hatalma címen jelentek meg.

Utolsó éveiben figyelme az öregedés, az idős korosztály társadalmi szerepe felé fordult, Könnyű halál című hosszabb elbeszélésében beteg anyja utolsó napjait írja le megrázó aprólékossággal.

Sartre 1980. április 15-én bekövetkezett halála után Beauvoir nem talált többé magára. Keserű és vég nélküli vitát folytatott nevelt lányukkal, az egyre gyakrabban és egyre nagyobb mennyiségben fogyasztott alkohol és amfetamin mindinkább gyorsította szellemi és fizikai leépülését, mígnem 1986. április 14-én befejezte földi pályafutását.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód

• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
• Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
• A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
• Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
• Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
• Kilincs a túloldalon
• Az én 89-em
• Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?