2022. ősz: Megrázó másnapok
ITT támogathatsz bennünket

Az egész világot lenyűgözte erotikus táncaival a „Bronz Vénusz”, Josephine Baker

2021. június 8. 13:43 Balázs-Piri Krisztina

Eszem a zúzádat!

A két világháború között vagyunk: a túlélés feletti örömmámorban ledől sok ósdi tabu. A nők kibújnak a fűzőből, levágatják a hajukat, bubifrizurát hordanak, sőt szexuális igényeikről is kezdenek nyíltabban beszélni. Az első világháború idején kiderült, hogy képesek helyt állni a férfiak helyett a gyárakban, így az egyenjogúság szelleme kiszabadul a palackból, a világ sohasem lesz már olyan, mint azelőtt.

Hódít az Újvilágból érkező dzsessz és sok-sok merész és féktelen tánc, mindenekelőtt a charleston, amely már a század elején megjelent az USA déli államaiban, de világméretű őrületté az 1920-as években vált. Az új kor hangulatát kitűnően illusztrálják Josephine Baker 1928-as budapesti vendégszereplésének kulisszatitkai.

A magyar főváros a háború után igazi metropolisszá vált: a kávéházakban élénk nagyvilági élet folyt, a mai Madách Színház helyén álló Royal Orfeum műsora állandó izgalomban tartotta a nézőket. Az amerikai énekes-táncosnő érkezésének híre különösképpen felkavarta a kedélyeket, mivel magyar néző akkoriban nem túl gyakran találkozhatott színes bőrű előadóval, különösen olyan valakivel, aki ennyire gátlások nélkül vállalta volna „egzotikus” külsejét.

A sztárt ráadásul megelőzte a híre: Bécsben az érsek „engesztelő misét” rendelt el a fellépésekor, Budapesten pedig feltételhez kötötték szereplését. A premier előtt a belügy, a honvédelem, a rendőrség (férfi) képviselői előtt kellett bemutatnia a műsorát, akik – hogy, hogy nem – végül is „a legteljesebb meztelenség” dacára engedélyezték a fellépést. Zerkovitz Béla, az Orfeum akkori igazgatója, számos nagy sláger szerzője külön nyilatkozatban erősítette meg: „A bizottság Josephine Baker mutatványában semmi kifogásolni valót nem talált… A művésznő öltözéke még a bécsi jelmezénél is szolidabb”. Sőt a zeneszerzőt Baker olyannyira megihlette, hogy több, köztük egy meglehetősen pajzán szövegű dalt is írt hozzá. A refrénből idézünk: „Gyere, Josephine, eszem a zúzádat… majszolom a szádat…”

De nemcsak Zerkovitzot, Kosztolányi Dezsőt is foglalkoztatta a sztár szereplése. A Pesti Hírlapba írt glosszájából nem lehet nem kiolvasni, hogy a „mulatságos, bájos szerecsen kisasszony” bizony őt sem hagyta hidegen. „Félbarna. Forrón. Habbal? Duplahabbal.” Az író tézise szerint a gyarmatosító fehérek a Baker személye iránti rajongásban róják le bűntudatukat. A két budapesti fellépésre külföldről is tódultak a vendégek. Az előadásokat – biztos, ami biztos – a fél államrendőrség is figyelemmel kísérte.

A sztár francia szöveggel műsorán tartotta a magyar zeneszerző slágerét, és évek múlva levelet írt „Mon chéri Zerkovitz!” megszólítással, amelyben megköszönte a világsikert. Ma már talán kevesen tudják, hogy Márkus Alfréd, a Meseautó és számtalan nagy sikerű operett szerzője is Bakerhez írta Az én babám egy fekete nő című, mind a mai napig népszerű slágerét.

A magyar közönséget hosszú ideig foglalkoztatta Baker fellépése. Még olyan elképesztő pletyka is született, miszerint Abatino párbajra hívta ki az egyik arisztokrata aranyifjút, aki túl közelről akarta megcsodálni a világsztár bájait. Az összecsapás állítólag az egyik budai temetőben zajlott volna le, szerencsére az egyik sírkő mögött rejtőzködő Josephine a döntő pillanatban a felek közé vetette magát.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. ősz: Megrázó másnapok
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár