Az aradi vértanúk kivégzésétől a jóságos uralkodóig – Ferenc József magyar szemmel

A hétfőtől szerdáig rendezett, német nyelvű tudományos találkozón huszonhat, főként Magyarországról érkezett történész tartott előadást. "Az esemény igyekezett méltóképpen kapcsolódni az ausztriai Ferenc József évhez is, a bécsi megemlékezéseknek mintegy kiegészítése kívánt lenni ez a konferencia" - világított rá ifj. Bertényi Iván, a konferenciát szervező Bécsi Magyar Történeti Intézet igazgatója. A nemzetközi fórum célja volt átfogó képet adni az osztrák közönségnek arról, hogy annak idején a magyarok miként tekintettek Ferenc Józsefre. Az előadók ismertették az utóbbi években született magyar tudományos eredményeket is, amelyek eddig német vagy angol nyelven nem mindig voltak elérhetők. Az intézetvezető reményét fejezte ki, hogy a konferencián résztvevő osztrák kutatók a hallottakat és a magyar szempontú kérdésfelvetéseket beépítik a kutatásaikba. Ezt segíti majd a nemzetközi értekezleten elhangzott előadásokból készítendő német nyelvű tanulmánykötet is.

Az előadások tematikája változatos volt, történelmi, irodalomtörténeti, néprajztudományi és művészettörténeti szempontokon keresztül ábrázolták a magyarok viszonyát Ferenc Józsefhez. A konferencia bevezető előadását Fónagy Zoltán, történész, a bécsi Collegium Hungaricum korábbi igazgatója tartotta és arról beszélt, hogy miképpen változott Ferenc József magyarországi megítélése az aradi vértanúk kivégzésétől az idős uralkodóval szembeni megengedőbb közmegítélésig. Hermann Róbert történész előadásában vázolta, hogy milyen személyes felelőssége volt az uralkodónak az aradi vértanúk kivégzésében. Deák Ágnes, a Szegedi Egyetem professzora Ferenc Józsefet mint az 1850-es évek neoabszolutista korszakának uralkodóját, továbbá a császár magáról alkotott uralkodói felfogását vizsgálta. Pál Judit kolozsvári egyetemi tanár Ferenc József koronázásának körülményeit járta körül és annak szimbolikájára világított rá.

Néhány előadás végigjárta az uralkodóhoz köthető magyarországi helyszíneket. Rostás Péter, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgató-helyettese beszélt a budai várban a 19. század második felében végrehajtott nagyszabású átalakítástokról. A másik fontos helyszín Gödöllő volt, hiszen a királyi pár a nemzet ajándékaként az egykori Grassalkovich-kastélyt kapta meg és mind Ferenc József, mind Erzsébet királyné gyakran tartózkodott itt. Erről a Gödöllői Kastélymúzeum osztályvezetője, Papházi János tartott előadást. Az egyházak uralkodóról alkotott képével is foglalkoztak, Klestenitz Tibor, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa a katolikus, Baráth Béla Levente, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem docense a református, Glässer Norbert, a Szegedi Tudományegyetem adjunktusa pedig a magyar zsidók Ferenc Józsefhez való viszonyát elemezte.

Ifj. Bertényi Iván előadásában azt vizsgálta, volt-e az uralkodóval szembeni tisztelettudó dicséretek mögött valós politikai tartalom, azaz az 1867-es kiegyezés utáni felívelő korszakban mit köszönhettek a magyarok Ferenc Józsefnek. Szász Zoltán, történész a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének volt vezetője, Ferenc Ferdinánd, a Ferenc Józsefet végül nem követő trónörökös és a magyarok meglehetősen feszült viszonyát elemezte. Az esemény a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósult meg.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
• A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
• Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
• A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
• Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
• Sztójay Döme, a magyar Quisling
• "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
• Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
• "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"