A-tól Pénzig

Cikk illusztráció

Amikor Magyarország aranykincse miatt irigykedett a fél világ

Publikálva – 2020.08.04. Olvasási idő – 7 perc
0

Tudja, honnan származik a forint, a dukát vagy a garas szó? Azokból az időkből, amikor a magyar királyság önálló pénzrendszere éppen kialakulóban volt, külföldi pénzeket másolt, és előfordult, hogy emiatt pénzhamisítással vádolták.

Volt idő, amikor Európából gyakorlatilag eltűnt az arany pénz. Ennek az volt az oka, hogy nem volt elég aranybánya, az Afrikából érkező arany utakat pedig arabok vonták az ellenőrzésük alá. A Római Birodalom bukása után így az ezüstből vert pénz terjedt el a kontinensen.

Átfúrt ezüst pénzek

A honfoglaló magyarok is ismerték a pénzt, de a hozzájuk került érméket inkább dísznek használták, erre utalnak a kilyuggatott érmeleletek. A hazai pénzrendszert az Árpád-házi királyok teremtették meg, ők tették használati eszközzé az ezüst és réz pénzeket, az értékálló arany pénzeket viszont csak az utánuk következő Anjou-korban kezdték el verni.

I. Károly trónra lépésekor Magyarországon több tucatnyi magyar és külföldi pénz volt forgalomban, de ő ezek helyett ezüstdenárt veretett. A kezdeményezés hamar kudarcba fulladt, mivel a denár névértéke nagyobb volt, mint a benne lévő ezüst, így inkább a cseh ezüstgaras terjedt el.

Károly gazdasági reformjainak fontos eleme volt, hogy a nemesfémekre monopóliumot vezetett be, a kitermelt ércet rögzített árfolyamon a királyi kamarákban lehetett pénzre váltani, és megtiltotta, hogy a nemesfémet veretlenül kivigyék az országból. A már meglévő négy pénzverő kamarán kívül I. Károly további hatot létesített, így a pénzverés az országban tíz központra osztódott fel. Ezeket a kamarákat magánszemélyek vezették, akik szerződés alapján bérleti díjat fizettek a királynak. A király forradalmi ötletei közé tartozott az is, hogy a kamarákat nem feltétlenül politikai központok, hanem a bányához közel alapította.

károly róbert aranyforintja.jpg

Károly Róbert (uralkodott 1308-1342) aranyforintja

Nem engedték a bányászatot

Magyarország szerencsés helyzetben volt, bányáiban rengeteg volt az arany, az ezüst. A bányászat addig nem is okozott gondot, amíg a földterület a királyé volt. A királyok azonban a hatalmuk megszilárdítása érdekében földeket adományoztak, de a földeken lévő bányák továbbra is a király tulajdonában maradtak, ezért az új földesurak igyekeztek a tőlük függetlenül működő bányászatot akadályozni.

Károly végül 1327-ben elrendelte, hogy a kitermelt aranyból neki járó egytized rész (urbura), más fémek esetében egynyolcadnyi rész harmadát a föld tulajdonosa kapja meg. Ez a döntés olyannyira felpörgette a nemesfémbányászatot, hogy Magyarország ebben az időszakban az évi 1500-2000 kilogramm arany kitermelésével Európa éves termelésének a háromnegyedét adta.

Selmecbánya 1726.jpg

Metszet a selmecbányai kitermelésről (1726)

Wikipedia

Mindenki Firenzét másolta

Az első magyar aranyforint firenzei mintára 1325-ben készült el. A tiszta arany érme 3,5 gramm súlyú volt, előlapján a “firenzei” liliommal. Innen is a forint neve (fiorino d’oro). A firenzei pénzt Európa-szerte másolták, amit a városállam pénzhamisításnak tartott. A magyar arany pénz körmöci arany néven szintén népszerű fizetőeszköz lett és elterjedt Európában.

A magyar garas szó a Velencében 1202-től kibocsátott denarius grossus (nagy denár) latin elnevezésből eredt. A dukát elnevezés a Velencében használatos aranypénz köriratán szereplő latin ducatus (magyarul hercegség) szóból jött.

Az aranyforintot a tizenévesen trónra került I. Lajos változtatta meg: a liliomot a királyi ház címere, a hátlapon Keresztelő Szent Jánost pedig I. László képe váltotta. Ennél nagyobb változás, ami a pénzügyi igazgatásban történt. Az addig főleg német kamaraispánok helyét itáliaiak vették át, közülük is kiemelkedtek a Szerecsen testvérek, akik a teljes kamaraszervezet irányítását megszerezték. Megjelentek a szerecsenfejesnek nevezett, Szent Lászlót ábrázoló denárok. Szétvált a pénzverés és az adószedés is.

szerecsenpénz.png

I. (Nagy) Lajos (1342-1382) szerecsenfejes dénárja

Luxemburgi Zsigmond volt az első magyar király, aki meghatározta az aranyforint értékét, és ő volt az első, aki kinyilvánította a pénzverés királyi felségjogát is. Megfogalmazta a pénzhamisítást, és annak eseteit, amik közé bekerült, ha az ember nem fogadta el a királyi pénzt.

Zűrzavaros évek

Egy aranyforint akkoriban száz ezüstdenárt ért. Zsigmond uralkodásának végén pedig a réz tartalmú aprópénzből hat-nyolcezer darabot kellett adni egy aranyforintért.

Zsigmond uralkodását követő zűrzavaros években a királyok kénytelenek voltak különféle kedvezményeket tenni az oligarcháknak a támogatásért cserébe. I. Ulászló az egyházi és a világi főuraknak is megengedte, hogy a saját pénzt verjenek. Korábban önálló pénzverés kizárólag Budának volt megengedve.

Ennek az időszaknak Hunyadi Mátyás vetett véget, aki monopolizálta a pénzverést, szigorú törvényeket hozott, és egy új, stabil pénzügyi rendszer kialakításának látott neki. Zsigmond király érméinek mintájára új, értékálló ezüstdenárt veretett, és újraindította a korábban megszűnt garasok verését is.

Mátyás pénzrendszerében az aranyforint 20 garast, 100 denárt és 200 ezüst obulust ért. Az újonnan vert pénzek éremképét is módosította, az előlapokra a négy részből álló címerpajzsot verték, míg a hátlapon Szűz Mária karján a kis Jézussal volt látható. Az érmére a Patrona Hungariae felirat (Magyarország védő asszonya) került.

Matthias_Corvinus_florint_755272.jpg

Mátyás király (1458-1490) aranyforintjai

Wikipedia

Sokba került a fekete sereg

Mátyás király uralkodói jövedelme évi 500 ezer és 1 millió aranyforint között mozgott, ami más magyar királyok bevételével összevetve hatalmas összegnek számít, de ennek a pénznek a fele a zsoldos hadsereg fenntartására ment: egy gyalogos havonta 2 aranyforintot, egy lovas 3 aranyforintot kapott.

Mátyás után Jagelló II. Ulászló, majd II. Lajos következett a magyar trónon. Előbbi tiroli eredetű arany és ezüst tartalmú guldinereket veretett, amelyeken először a magyar pénztörténetben olvasható volt a készítés évszáma is. II. Lajos a királyi bevételek növelése érdekében 1521-ben csökkentett ezüst tartalmú denárt veretett, de ez a kisebb értékű érme sem oldotta meg az uralkodói bevétel gondjait, így 1525-ben visszatért a korábbi ezüstdenárok veréséhez.

A mohácsi csatavesztéssel, majd Buda bevételével lezárult a középkori önálló magyar állam története, és három részre szakadt az ország. Az utolsó magyar királyi aranyforintot II. János, Szapolyai János Zsigmond verette 1540-ben.

Szerző:

OTPédia

Forrás:

Pallos Lajos-Torbágyi Melinda-Tóth Csaba: A magyar pénz története

Érdekesnek találtad? Ha tetszett, nyomj a gombra!

0
Publikálva – 2020.08.04.
Amikor Magyarország aranykincse miatt irigykedett a fél világ
0