Áradások okozták a kőkorszak kínai Velencéjének pusztulását

A máig használt, Sivu nevű gát-víztározó komplexumot is a Liangcsu-kultúra építette

A kelet-kínai Liangcsu-kultúra a fejlett korai kínai civilizáció egy példája volt. A város több mint 5000 évvel ezelőtt már komoly vízgazdálkodási rendszerrel rendelkezett. Mindeddig vitatott volt, hogy mi okozhatta a hirtelen összeomlását. Christoph Spötl innsbrucki geológus és klímakutató a Science Advances folyóiratban publikált tanulmányában helyezte új megvilágításba a kérdést.

Liangcsu maradványai Shanghajtól 160 kilométerre délnyugatra, a Jangce-folyó deltájánál találhatók. Ebben a térségben 5300 évvel ezelőtt egy rendkívül fejlett kultúra virágzott, amelyet a monumentális vízi kultúrák egyik legkorábbi bizonyítékának tekintenek. A fallal körülvett város hajózható csatornák, gátak és víztározók bonyolult rendszerével rendelkezett. Ez a rendszer lehetővé tette, hogy egész évben jókora mezőgazdasági területeket műveljenek.

A fémeket viszont még nem ismerték. Az ásatásokon több ezer, bonyolultan megmunkált jáde temetkezési tárgyat találtak. Liangcsut 2019-ben a világörökség részévé nyilvánították – írta a phys.org tudományos ismeretterjesztő portál.

A majdnem ezer évig lakott város fejlett civilizációja azonban hirtelen véget ért. Az ásatásokon a fennmaradt romokon vékony agyagréteget találtak, ami arra utalt, hogy a fejlett civilizáció pusztulása és a Jangce-folyó áradásai vagy a Kelet-kínai-tengerből érkező áradások között lehetséges kapcsolat áll fenn. Ember okozta pusztításra, például háborúra utaló nyomokat viszont nem találtak – fejtette ki Christoph Spötl.

A kutató és csoportja a cseppkőbarlangokban kereste a magyarázatot, mivel a cseppkövekből rekonstruálni lehet az éghajlati változásokat akár több százezer évre visszamenőleg.

A hsziani Csiao Tong Egytemről az Innsbrucki Egyetemre érkezett geológus vendégkutató Hajvej Csang 2017-ben két barlangból vitt cseppkőmintákat arról a környékről, amelyet a délkelet-ázsiai monszun hasonlóan érintett, mint a Jangce deltáját.

A cseppkövek elemzéséből pedig kiderült, hogy 4345–4324 évvel ezelőtt rendkívül csapadékos időszak volt abban a térségben. Az Innsbrucki Egyetemen készített szénizotópos vizsgálat, valamint a hsziani egyetemen végzett urán-tórium elemzések alapján rendkívül pontosan tudták megállapítani a rendkívüli esőzések idejét.

„A hatalmas monszunesőzések valószínűleg olyan súlyos áradásokhoz vezettek a Jangcén és mellékágain, hogy még a jól megépített gátak és csatornák sem tudtak ellenállni a víztömegnek, amely elpusztította Liangcsut és menekülésre késztette a lakóit” – írták a kutatók.

A nagyon csapadékos éghajlati viszonyok még 300 évig időszakosan fennmaradtak, amint azt a geológusok a barlangi adatokból kimutatták.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­ősz
Múlt-kor magazin 2019

• Széchenyi Zsigmond vadászkalandjai
• Az 1990. októberi taxisblokád
• Az amerikai modernizmus első nagyasszonya
• 1918 - Az őszirózsás forradalom tündöklése és bukása
• A zselízi Eszterházy-kastély
• 1849 - Az aradi vértanúk tragédiája
• A szesztilalom rettegett szélmalomharcosa
• A Drechsler-palota különc asztaltársasága
• Hét híresség, akit elutasítottak a seregtől