Amikor még diplomáciai botrányt okozott egy fekete férfi és egy fehér nő házassága

Ruth Williams a délkelet-londoni Blackheathben született egy egykori tiszt lányaként, míg a többek között Oxfordban tanuló Seretse egy becsuánaföldi (a későbbi Botswana) királyi családban látta meg a napvilágot. A londoni Lloyd’snál dolgozó Ruth először a Londoni Misszionárius Társaság egy táncos rendezvényén találkozott egymással, ahova Ruthot nővére, Muriel vitte el. Seretse és Ruth azonnal egymásba szerettek. 

Kapcsolatukat mind Ruth apja, mind Seretse családja elutasította. A bamangwato törzset Seretse kiskorúsága idején régensként vezető nagybácsi, Tshekedi Khama Londonba küldte unokaöccsét jogot tanulni, hogy aztán az angol fővárosból hazatérve elvegyen egy törzsébe tartozó nőt, a fiú azonban nem volt hajlandó alávetni magát rokona akaratának. Seretse meg sem próbált engedélyt kérni a kapcsolatra nagybátyjától, mert tudta, úgyis visszautasítaná, Ruthnak pedig hiába fejtette ki az apja, hogy szerinte nem lenne túlságosan jó ötlet hozzámenni egy fekete férfihez, a lány nem törődött vele.

A korban merőben szokatlan kapcsolatból villámgyorsan politikai kérdés lett. Az apartheidet éppen ebben az időszakban vezették be a brit protektorátusként működő Becsuánföld szomszédjában, Dél-Afrikában, Nagy-Britannia pedig gazdasági érdekeit szem előtt tartva igyekezett jó kapcsolatot ápolni a fekete kontinens legdélebbi országának vezetőivel. A dél-afrikaiak amellett érveltek, hogy ha engedélyeznék egy fekete férfi és egy fehér nő házasságát, az komoly krízishez vezetne a Brit Nemzetközösségen belül.

A pár 1948-ban végül titokban, egy anyakönyvi hivatalban házasodott össze. Seretse 1949-ben immár feleségével együtt tért vissza Becsuánföldre, mivel úgy gondolta, ekkorra már mindenki elfogadta a kapcsolatot, ám tévedett. Nagybátyja összehívta a vének tanácsát, amelyben Seretse vérrokonai kinyilvánították ellenérzéseiket a házassággal kapcsolatban, és kijelentették, hogy Ruthot nem tudják elfogadni királynéként.

A dél-afrikai kormány eközben dühös táviratokat küldött az Egyesült Királyság vezetőinek, amelyben kifejtették rosszallásukat amiatt, hogy Ruth és Seretse házassága sérti a faji törvényeket. A dél-afrikai miniszterelnök egyenesen „undorítónak” nevezte a kapcsolatot. Seretsét (akinek fiatal felesége éppen terhes volt) nemzetközösségi vezetők 1951-ben Londonba hívták tárgyalni. Követelték, hogy mondjon le törzse vezetéséről, mivel azonban erre nem volt hajlandó,  öt évre száműzték hazájából. A döntés nagy felzúdulást keltett, és még egy bizottságot is létrehoztak Seretse ügyének felkarolására, a döntést azonban nem tudták megváltoztatni.

1956-ban végül a mamangwato törzs vezetői táviratot küldtek II. Erzsébetnek, amelyben kérték, hogy engedélyezzék Seretse hazatérését. A Ruthtal együtt visszatérő férfi lemondott a trónról, később azonban újra politikusként tűnt fel: 1966-ban a függetlenségét elnyerő Botswana első elnöke lett.  A párnak egy lánya és három fia született, akik közül az egyik, Ian jelenleg is Botswana elnöke. Seretse 1980-ban, Ruth 2002-ben halt meg.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

20. Ókori állam-berendezkedések
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Róma első császára ellen is háborúba ment az ókor egyik legharciasabb asszonya, Fulvia Antonia
• Mi volt Róma bukásának oka?
• Egyezményes súlyú fémdarabokat használtak pénzként a bronzkori Európában
• Jeruzsálemben került elő egy Aquincumban talált ókori bronzmécses párja
• Ki volt a történelem legrosszabb politikai tanácsadója?
• Mi okozta a Római Birodalom bukását?
• Hét meglepő tény a római nőkről
• Valóban erotikus költészete miatt száműzte Róma császára a költő Ovidiust?
• Egész történelme során igen nagy volt Róma genetikai sokszínűsége