2024. tél: Szoknyával a politikában
ITT vásárolhatsz termékeinkből

A vaskorban készülhettek az első magashegyi sajtok az Alpokban

2016. április 26. 16:15 MTI

Több ezer évvel ezelőttig nyúlhat vissza a magashegyi sajtok készítése az Alpokban brit és svájci kutatók szerint. A magashegyi sajttermelés közelmúltja jól dokumentált, a kezdetekről azonban alig vannak régészeti leletek.  

A Yorki Egyetem Oliver Craig vezette kutatócsoportja Graubünden kanton régészeti felügyeletével együttműködésben 30 darab, 7000-2500 éves cserépmaradványt gyűjtött össze, és az ezeken végzett vegyi elemzés segítségével első ízben sikerült felvázolni a magashegyi sajtkészítés történetét. A cserepeket hat régészeti lelőhelyen találták Engadinban, Európa egyik legmagasabban fekvő lakott völgyében, köztük a korai újkőkorból és a bronzkorból fennmaradt egyszerű sziklaszállásokon, valamint a késői vaskorból származó kőépítményeken.

A sajtgyártásra utaló zsírmaradványok kémiai "ujjlenyomata" csak a vaskori kőépítményekben talált cserepeken volt kimutatható, vagyis a sajtkészítés legelső nyomai a 3000-2500 évvel ezelőtti időszakra nyúlnak vissza - közlik a kutatók a PLoS One tudományos folyóiratban. Alacsonyabban fekvő területeken sokkal korábbi, a földművelés kezdetéig, vagyis a korai újkőkorig visszanyúló nyomait is megtalálták a tej erjesztésének. A svájci Alpok közvetlen környezetében 6000 éves, vagyis a késői újkőkorból való agyagedényeken találtak sajtkészítésre utaló nyomokat.

1800 méter fölötti magasságban azonban - régen és ma - a szarvasmarhatartás és a sajtkészítés a körülmények speciális ismeretét feltételezi - mutatnak rá a kutatók, akik szerint a népességnek a vaskorban történt erőteljes növekedése és az éghajlati feltételek változása miatt kevés lett a legelő a mélyebben fekvő völgyekben, ami a nagyobb magasságokba űzhette a marhapásztorokat.

Az e korból származó kőépítmények arra utalnak, hogy a pásztorok nyaranta egyre jobban kihasználták a magashegyi legelőket. De hogy ezek az építmények pontosan milyen célt szolgáltak, rejtély, mert többnyire rossz állapotban maradtak meg. A régészek eddig is sejtették, hogy ezek egy újonnan kialakuló gazdasági stratégia tárgyi emlékei, és ezt most az újabb kutatás megerősíti - olvasható a tanulmányban.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tél: Szoknyával a politikában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár