A varázsitaloktól a tömegpusztító fegyverekig: hat kevéssé ismert tény az ókori görögökről
2018. augusztus 23. 17:02 Múlt-kor
Korábban
A nőket „hiányos, deformált hímeknek” tartották
A 20 hippokratészi szerző által írt 60 értekezésből 11 foglalkozik a nőgyógyászattal. Hippokratész tanítványai úgy gondolták, hogy a nők teste a férfiakénál puhább és porózusabb húsból áll – példaként a női mellet hozták fel, ahol a nő testében lévő tápanyagok tejjé alakulnak. E „porózusságot” azzal magyarázták, hogy a nők testében több folyadék van, többnyire vér formájában, amelyet havonta kienged magából a női test, valamint így tárolódtak szerintük a hüvely nedvei is.
Elméletük szerint amikor a vér „eldugítja az ereket” a női mellben, a nő elkezd megőrülni – ez fiziológiai „magyarázatként” szolgált arra az ősi sztereotípiára, hogy a nők neurotikusak, kiszámíthatatlanok és instabilak. A menstruáció, mint megtisztulási folyamat tehát pozitív dolog volt a szemükben. Szerintük a vérzés elmaradása a legkülönfélébb fizikai és pszichológiai megbetegedéseket okozta – ezeknek különösen a szüzek voltak kitéve, ez magyarázta gyakorinak tartott, akasztás vagy kútba ugrás általi öngyilkosságukat. Általában véve a férfiak és a nők közötti fiziológiai különbségek azt jelentették az ókori görögök számára, hogy a nők alsóbbrendűek a férfiaknál.
Arisztotelész azt tanította, hogy a férfiak tökéletesebbek a nőknél. Mivel szerinte a nők kevésbé voltak képesek a fajfenntartáshoz szükséges hő termelésére (a menstruáció „elgyengítő” hatása miatt), a nők „hiányos”, avagy „torz” férfiak voltak. Hippokratészi kortársaival szemben Arisztotelész negatív folyamatnak tartotta a menstruációt. Azt a régóta fennálló elméletet vallotta, miszerint a méh két kamrából áll (gyakran ezzel magyarázták az ikrek születését is): a fiúk a jobb oldali, „meleg” kamrából születtek, a nők a bal oldaliból, annak minden „baljós” hozadékával. Elutasította azonban azt a hippokratészi magyarázatot is, hogy a női „hisztériát” a méh mozgásai okozzák, és lépéseket tett az ókorban még ismeretlen petevezeték szerepének megértése felé.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód
- Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
- Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
- Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
- Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
- Megérdemelték a kitelepítést a németek?
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek 14:20
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása 11:20
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata 09:50
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet 09:05
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap