A túlnépesedés is hozzájárult az asszírok bukásához 

Miután az Újasszír Birodalom létrejött, az Assur központú, egyre agresszívabb, expanzív politikát folytató állam életében az i. e. 10. századtól kezdve ismét a felemelkedés korszaka köszöntött be. A birodalom magába olvasztotta Babilóniát, Szíriát és Kánaánt, sőt egy időre meghódította Egyiptomot, kiiktatta Urartut és Elámot, így lényegében vetélytárs nélkül maradt. Az i.e. 7. század elején az asszír birodalom hatalma csúcspontján volt.

A század végén kezdődő gyors hanyatlás, majd bukás kérdése lényegében azóta foglalkoztatja az asszirológusokat. Az Újasszír Birodalom rohamos gyorsasággal végbemenő szétesését általában a megváltozott politikai erőviszonyoknak, polgárháborúknak, Ninive i.e. 612-es méd-babilóni seregek által történt elfoglalásának és lerombolásának tudták be. Mindez azonban nem magyarázta meg azt a tényt, hogy az asszír állam - katonai és politikai értelemben korának szuperhatalma - miért bukott el olyan hirtelen.

Schneider és Adali a Climate Change-ben publikált tanulmányukban amellett érvelnek, hogy ezeken túlmenően a túlnépesedés és a gyakori szárazságok szintén hozzájárultak az Újasszír Birodalom felbomlásához. A csak nemrégiben ismertetett paleoklimatikus adatok azt mutatják, hogy a Közel-Kelet időjárása egyre szárazabbá vált az i.e. 7. század második felében. A másik döntő tényező a lakosságszám megugrása volt, az újonnan meghirdetett területek népességét ugyanis a birodalom határain belül, erőszakkal telepítették le.

A szerzők szerint az erőforrásaiban korlátozott állam már nem volt képes ellenállni a birodalmat sújtó súlyos szárazságoknak, mint amilyen az i.e. 657-es is volt. Öt év sem kellett hozzá és az asszír állam politikai és gazdasági stabilitása erodálódott, az azt követően kibontakozó polgárháborúk pedig végletesen meggyengítették a több sebből vérző birodalmat. "Azt állítjuk, hogy ezek a demográfiai folyamatok és klimatikus változások közvetett, de jelentős tényezők voltak az asszír birodalom bukásában" - magyarázta Schneider.

Schneider és Adali az Újasszír Birodalom bukása és a Közel-Keleten a klímaváltozás következtében ma végbemenő gazdasági és politikai hatások közötti párhuzamokra hívják fel a figyelmet. Mint írják, az i.e. 7. században a száraz időszakokat követő politikai fejlemények hasonlóságot mutatnak a mai szíriai és észak-iraki eseményekkel. Globális szinten - hangzik végkövetkeztetésük - a modern társadalmaknak szem előtt kell tartaniuk azt, hogy mi történik, ha a rövidtávú gazdasági és politikai lépéseket helyezik előtérbe a hosszú távú gazdasági fenntarthatóság és kockázatcsökkentés helyett.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
• A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
• Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
• Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
• Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
• Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
• Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye