A túlerőnek igen, a koncentrációs táboroknak azonban már nem tudtak ellenállni a búrok

A búr szó a holland boer (földműves) kifejezésből származik. A búrok ősei hollandok vagy hugenották voltak, és Transvaal vagy Oranje szabadállam első telepesei közé tartoztak. 1652-ben a Holland Kelet-Indiai Társaság alapított telepet a Jóreménység fokánál, így keletkezett a gyarmat. A búrok létszáma 1707-ben 1779 fő volt, a ma afrikánernek nevezett, 2,2 milliós nép nagyrészt az ő leszármazottaikból áll. Sok közülük vándorló életmódot folytatott, állattenyésztéssel foglalkozott. Megszállott kálvinistaként az Úr vadonba küldött gyermekeinek tartották magukat, akiknek az a küldetésük, hogy uralkodjanak a földeken és az ott élő elmaradott bennszülötteken. Afrikaans nyelvük egyre távolodott a hollandtól. Mind az afrikai őslakossággal, mind a holland gyarmati hatóságokkal összetűzésbe kerültek.

Fokföld 1806-ban, a napóleoni háborúk során brit fennhatóság alá került, és a búrok hamar szembekerültek az új uralommal is, és a "Nagy Trek" (kivándorlás) során - 1835 és 1843 között - 12 ezer búr hagyta el a gyarmatot és szóródott szét a távolabbi területeken.

A zulukat csak brit segítséggel tudták legyőzni 1838-ban. Megalapították Natal köztársaságot - amelyet az angolok 1843-ban annektáltak - majd a Vaal folyón átkelve négy államot hoztak létre, amelyek 1849-ben egyesültek. 1852-ben a britek elismerték Transvaal (később Dél- Afrikai Köztársaság) függetlenségét, majd 1854-ben a Vaal és Oranje folyók között létrejött Oranje szabadállamot is. Mindkét állam apartheid-politikát folytatott, elkülönítve a fekete és fehér lakosságot. A zuluk a hetvenes években még egy felkelést szerveztek, de 1879-ben vereséget szenvedtek a britektől, akik Zuluföldet 1887-ben protektorátussá nyilvánították.

A búrok Paul Kruger elnöksége idején az uitlanderekre (idegenekre) sem terjesztették ki a polgárjogot. Ezek főleg brit bevándorlók voltak, akiket a Transvaalban feltárt, witwatersrandi arany- és kimberleyi gyémántmezők vonzottak ide. Megindult Fokföld ipari fejődése, majd a vasútvonalak kiépülésével a búr területeké is.

A Brit Dél-Afrikai Társaság szolgálatában 1895-ben kalandorok csapata rohanta meg Transvaalt, de szétverték őket. Ez volt a közvetlen előzménye a búr háborúnak. A háború a brit helyőrség megerősítésére adott búr ultimátum után, 1899. október 11-én kezdődött. A teljes brit erő megközelítette a félmillió főt, míg a búr hadsereg csak 88 ezer embert számlált, ám az előbbiek ellenséges földön, hosszú utánpótlási vonalak hátrányával harcoltak, a védekező búrok viszont ki tudták használni a terepadottságokat és korszerű lőfegyvereiket.

A háború első szakaszában a britek felkészületlenségét kihasználva a búrok támadtak: Transvaalból Natalba, Oranje-ból pedig a Fokföld északi részébe törtek be. A "fekete héten", december 10-15 között több nagy ütközetben győztek, és kulcsfontosságú városokat (Ladysmith, Mafeking, Kimberley) zártak körül. Ezután brit erősítés érkezett, és megfordult a hadiszerencse. Spion Kopnál azonban 1900 januárjában a búrok még egyszer megverték a briteket.

A második szakaszban a britek Lord Kitchener és Frederick Sleigh Roberts vezetésével felmentették az ostromlott városokat, sorozatos vereségeket mértek a búrokra és előrenyomultak a vasútvonalak mentén. 1900 februárjában elfoglalták Bloemfonteint, májusban Johannesburgot, júniusban Pretoriát. Kruger elnök ekkor elhagyta Transvaalt és Európába ment.

Búr gyermekek és asszonyok egy brit koncentrációs táborbanBúr gyermekek és asszonyok egy brit koncentrációs táborban

A háború azonban, amely eddig főként szabályszerű hadműveletekből állt, nem ért véget. 1900 végétől a búr gerillacsapatok - Christian Rudolf de Wet és Jacobus Hercules de la Rey vezetésével - 15 hónapon át rajtaütésszerű támadásokat vezettek brit katonai bázisok és a közlekedési útvonalak ellen. Hatalmas területek estek ki a brit fennhatóság alól. Kitchener szögesdrót kerítésekkel, majd a felperzselt föld taktikájával indított bosszúhadjáratot. Táborokba zárta a falusi búr lakosságot, főleg nőket és gyermekeket, akik közül több mint húszezren haltak meg az elemi higiénia hiánya miatt. Mindez nagy nemzetközi felháborodást keltett.

Kitchener brutális módszerei lassan megtörték a búrokat, akik már 1901 márciusában békéért folyamodtak. Végül, az 1902 májusában kötött vereenigingi békében elismerték vereségüket és függetlenségük elvesztését. A búr államok brit gyarmatok lettek, de önkormányzatuk megmaradt.

A britek felperzselt föld taktikája a civil lakosságot sem kímélte. A képen búrok figyelik, ahogy leég a britek által felgyújtott házuk.A britek felperzselt föld taktikája a civil lakosságot sem kímélte. A képen búrok figyelik, ahogy leég a britek által felgyújtott házuk.

Később a búrok és az angolok közeledtek egymáshoz, ennek következményeként 1910. május 31-én megalakult a Dél-Afrikai Unió domínium. Az afrikánerek megőrizték nyelvüket és kultúrájukat, s végül politikai eszközökkel megszerezték azt a hatalmat, amelyet fegyverrel nem sikerült elérniük. Louis Botha és J. C. Smuts személyében két volt búr tábornok is miniszterelnök lett. Az ország lakossága azonban többségében fekete volt, s az apartheid-politika még számos tragédiához vezetett.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2014

• Mátyásdomb: Lonkai-kastély
• Mi volt Augustus sikerének kulcsa?
• Zrínyi kirohanásai
• Az ujj nélküli apáca titka
• A gulyáskommunizmustól a műanyag kilencvenes évekig
• Kémelhárítók „rendszerváltása"
• Színészből lett politikusok
• A maffia Tízparancsolat-értelmezése
• A szabadság kapujában – megjelent a Múlt-kor őszi száma