A törökök „hitehagyása” hozta létre az Egyiptomban máig befolyásos Muszlim Testvériséget
2021. március 22. 17:38 Paul Skates
Az Oszmán Birodalom nevéhez köthető Oszmán Kalifátus mintegy fél évezreden át szimbolizálta a világ muzulmán híveinek egységét, ugyanakkor a Közel-Kelet arabsága évszázadokon át a török hatalom árnyékában tengődött. Isztambul bukása, a török „iga” első világháború utáni lerázása − habár ezt követően ideiglenesen a nyugat-európai gyarmatosítók befolyása alá került az iszlám világ − elősegítette a fundamentalista irányzatok terjedését, amelyek közös álma egy hatalmas muzulmán állam létrehozása volt.
Korábban
Gyarmatosítási verseny
Habár az öreg kontinens már a 15–16. században belekezdett a gyarmatosításba, az iszlám világ a 18. század végéig mentesült e kellemetlen teher alól. Nem térhettek ki azonban a kora újkor félelmetes erejű birodalmának hódítása alól a Földközi-tenger mentén élő arabok, akik majd négyszáz évre a muszlim hatalom egyetlen jelentős központjává váló Oszmán Birodalom alattvalói lettek.
A folyamatosan elnyugatiasodó Isztambul központosította a hatalmat, a hadurakat és minden autonóm csoportosulást felszámolt, s a 19. század elejéig sikerrel vette fel a harcot az egyre nagyobb iramban folyó európai kolonizációval szemben.
A 19. század azonban vízválasztónak bizonyult: Napóleon egyiptomi inváziója nyitotta meg igazán az iszlám világ gyarmatosítását. A britek Indiában 1818-ban vették kezükbe a gyeplőt, míg a holland kormány már 1800-ban átvette a hatalmat a Holland Kelet-Indiai Társaságtól a délkelet-ázsiai szigetvilág felett. A franciák pedig előbb Algériában, majd Tunéziában és Marokkóban, végül az egész északnyugat-afrikai területen éreztetni kezdték, ki is az úr.
A 19. századra világossá vált: közel van az „Európa beteg emberének” nevezett Oszmán Birodalom − az algériai partvidéktől kezdve Egyiptomon és a Közel-Keleten át Iránig tartó − uralmának összeomlása, s vele párhuzamosan a nyugati hatalmak kolonizációjának kiteljesedése.
Az oszmánok által kinevezett kormányzók jogi és intézményi reformokat hajtottak végre az általuk ellenőrzött területeken, s felügyeletük alá vették a korábban autonómiát élvező intézményeket. A centralizáció nem a különböző népek érdekeit, hanem az állam hatékonyságának és a hadsereg ütőképességének javítását szolgálta.
A térségbe egyre jobban benyomuló nyugatiak hasonló módon próbálták ellehetetleníteni a civil társadalmak kialakulását, s mindent megtettek, hogy a Török Birodalomból kiszakított területrészek önállótlanok legyenek, s rászoruljanak a nyugat-európai „segítségre”.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
hadtörténet
- Rákóczi megmentőjeként szerzett hírnevet gróf Bercsényi László
- Milliók vesztek oda és birodalmak omlottak össze az I. világháború poklában
- Az angoloknak a Magna Cartát, a franciáknak az új aranykort hozta el a bouvines-i csata
- Ma sem tudni biztosan, mi állíthatta meg Hannibált Róma kapujában
- Az ultimátum, amely miatt milliók estek el a harctereken
- Így fordította Hunyadiék győzelme könyörgésből hálaadássá a déli harangszót
- Bosszú egy testvérért: Nagy Lajos itáliai hadjárata
- A Monarchia hősei, akik utolsó csepp vérükig küzdöttek a Doberdó-fennsíkon
- A fekete Buffalo-katonák, akik átkerekeztek a Vadnyugaton
- Azonosították Szent László maradványait a Szegedi Tudományegyetem munkatársai tegnap
- Jóakarói kis híján romba döntötték a pisai ferde tornyot tegnap
- Sharon Tate brutális meggyilkolása vetett véget a hippi korszak romantikájának tegnap
- Középkori trónok harca: II. András és IV. Béla konfliktusai tegnap
- Egy darabka vadon Budapest szívében: az állatkert több mint 150 éves históriája tegnap
- Disszidálás a szovjet nagykövetség autóbuszával tegnap
- Walt Disney-vel is viaskodott a Mary Poppins-könyvek írója tegnap
- Jobbágyból lett a királynő kedvenc admirálisa Francis Drake 2022.08.08.
