A tiltakozó anyáknak sem kegyelmezett Videla rémuralma
2024. március 24. 18:04 Czókos Gergő
Amikor Jorge Eduardo Acosta 1978. június 25-én este berontott a kínzóközponttá átalakított Haditengerészeti Műszaki Iskola (ESMA) celláiba, a foglyok kínosan feszengve fogadták szokatlan viselkedését. A „Tigris” egyenként megölelgette azokat, akikkel egyébként kínzásuk szüneteiben whiskyt kortyolgatva viccelődött. A rabok persze tudták, hogy az öröm Argentína első, egyes feltételezések szerint nem a legtisztább körülmények között megnyert futball-világbajnoki címének szól, a mintegy másfél kilométerre található Estadio Monumentalból ugyanis tisztán hallották a szurkolók örömittas kiáltásait.
Jorge Rafael Videla leteszi az argentin elnöki esküt. 1976.
Korábban
„Végül végeznünk kell a gyávákkal”
Acosta, az egyik legrettegettebb állami terrorosztag parancsnoka aznap este többeket az ünneplő tömegbe is kivitt. Közöttük volt két fiatal lány, Miriam Lewin és Graciela Daleo is. Amikor Daleo kihajolt az őt szállító kocsi tetőablakán, és meglátta az őrjöngő tömeget, arra gondolt, ha elkezdené azt üvölteni, hogy ő egy az Argentínában az elmúlt években rejtélyes módon „eltűnt” sok ezer személy közül, senki sem foglalkozna vele.
Miriam Lewin, Videla rezsim egyik áldozata.
PhotoStore
„Ez volt a legegyértelműbb bizonyítéka annak, hogy megszűntem létezni” – emlékezett vissza. Fogva tartóik nem sokkal később sört és pizzát rendeltek a lányoknak, akiket máskor a teheneknél használt elektromos ösztökével erőszakoltak meg.
Rafael Jorge Videla és a serleg
PhotoStore
A világbajnoki trófeát nem sokkal korábban a csapatkapitánynak, Daniel Passarellának a vb propagandaértékét maximálisan kihasználó Rafael Jorge Videla, az 1976 óta a dél-amerikai ország élén álló katonai junta vezetője adta át. Az az ember, akinek rémisztő szerepe volt abban, hogy az ESMA rabjai az országban fogva tartott több ezer politikai fogollyal együtt nem tudtak örülni az Argentínát lázba hozó győzelemnek.
Nincs kiút az erőszak örvényéből
Az 1925-ben katonacsaládba születő Jorge Rafael Videla számára kézenfekvő volt, hogy maga is ezt a pályát fogja választani. Videla az 1970-es években ért tiszti karrierje csúcsára. 1973-ban a hadsereg, 1975-ben pedig az argentin fegyveres erők vezérkari főnökévé nevezték ki, majd ugyanebben az évben a hadsereg főparancsnokává léptették elő.
A dél-amerikai ország éppen ezekben az években élte története egyik legválságosabb időszakát. A hatalomba visszahívott Juan Perón 1974 júliusában bekövetkezett halála után harmadik felesége, az olajválsággal csak egyre mélyülő gazdasági-társadalmi problémákat öröklő Isabel Perón került az elnöki székbe, ám gyengekezű vezetőnek bizonyult.
Az erőszakszervezetek a szélsőjobboldali paramilitáris halálosztagok segítségével minden egyes, szélsőbaloldali gerillák által elkövetett terrorcselekményt követően véres leszámolásba kezdtek, és úgy tűnt, az erőszak örvényéből nem lehet kiutat találni.
A hadsereg egy csoportja Videlával az élen 1976. március 24-én puccsal vette át a hatalmat, mondván, meg kell akadályozni, hogy Argentína teljes anarchiába süllyedjen. A Videla-junta a katonai diktatúrák klasszikus forgatókönyvét követte: felfüggesztették a politikai pártok működését, feloszlatták a parlamentet, korlátozták a sajtószabadságot, és ellenőrzés alá vonták a szakszervezeteket.
Megkezdődött a „felforgató elemek” elleni hajtóvadászat. A „piszkos háború” nemcsak a baloldali gerillamozgalmak tagjait, hanem a társadalom minden, „bomlasztó” elveket valló tagját célba vette. Ahogy Videla fogalmazott: „Nemcsak az a terrorista, akinél fegyver vagy bomba van, de az is, aki olyan nézeteket terjeszt, amelyek ellentétesek a nyugati és a keresztény civilizációval.”
Buenos Aires tartományi kormányzója, Iberian Saint-Jean még ennél is világosabban fejezte ki magát: „Először is meg kell ölnünk minden felforgatót, azután a velük rokonszenvezőket, majd a közömböseket, és végül végeznünk kell a gyávákkal.”
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Szovjetunió
- Az egész világot meglepte a Lengyelország felosztását eredményező Molotov–Ribbentrop-paktum
- Mindent elkövettek az életben maradás érdekében az ostromgyűrűbe zárt Leningrád lakosai
- Ellenségei családtagjainak sem kegyelmezett a politikai tisztogatások idején Sztálin
- A legnagyobb titokban dolgozták ki a szovjet–német megnemtámadási szerződést
- Többször kényszerült száműzetésbe élete során Lev Trockij
- Kíméletlenül ki akarták törölni a szovjet történelemből Budanova pilótanő emlékét
- Még a cári család személyzetének sem kegyelmeztek a bolsevikok
- A kurszki csata veszteségeit már nem tudta kiheverni a német hadsereg
- Számos elmélet született, de még mindig nem oldódott meg a Gyatlov-rejtély
- A millenniumi ünnepségek alkalmából avatták fel a Vaskapu-csatornát tegnap
- Kiharcolták a szabad elvonulást a komáromi erődrendszert védő honvédek tegnap
- Báthory Istvánt ma is az egyik legnagyobb királyukként tisztelik a lengyelek tegnap
- Az első vasútvonal megnyitásában sokan ördögi fenyegetést láttak tegnap
- II. Mátyás dukátjára is licitálni lehet a Nudelman Numizmatika idei érmeaukcióján tegnap
- Pompeji titkait a modern technológia fejtheti meg tegnap
- A nevettetés és az önirónia nagymestere volt Kabos László 2024.09.26.
- Utasszállítóból lett hadihajó az óceán királynője, a Queen Mary 2024.09.26.