A találékonyság és az intelligencia jelképévé nőtte ki magát Rubik Ernő találmánya

A háború alatt, 1944-ben született Budapesten a repülőgép-tervező Rubik Ernő fiaként. A találékony szellemet apai ágon öröklő fiú a Budapesti Műszaki Egyetemen végzett építészmérnökként 1967-ben, majd 1971-ig az Iparművészeti Főiskolán belsőépítészetet tanult.

Ezután építész-tervezőként dolgozott, 1970 és 1988 között az Iparművészeti Főiskolán (a mai Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen) tanított.

1974 tavaszán oktatási segédeszközként tervezte meg a térbeli mozgások szemléltetésére alkalmas, mérnöki modellezést segítő szerkezetét, amelyről később kiderült, hogy játéknak is nagyon szórakoztató.
1975-ben rukkolt elő a bűvös kockával, amelyre 1976. október 28-án RU-158 ügyszámon, "Térbeli logikai játék" néven kapott szabadalmat.

A kocka a játékosok körében rövid idő alatt példátlan népszerűségre tett szert, gyártásához és külföldi terjesztéséhez azonban át kellett verekednie magát a hazai bürokrácia útvesztőin, míg végül Rubik-kocka néven meghódította a világot.

Népszerűsége 4 évtized után sem csökkent, változatlanul kihívást jelent a játékosoknak és a matematikusoknak. Míg az előbbiek a kockakirakási rekordokat (2018 óta 4,22 másodperc) döntögetik - a lassúsági csúcs 26 év -, az utóbbiak a kirakási lépések minimális számát keresve igyekeznek megfejteni a játékszer titkát.

Rubik Ernőnek először egy hónapba telt, míg megoldotta saját találmánya rejtélyét. (A kockának 43 trillió különböző állása lehet.)

1980-81-ben több országban volt az év játéka, később klubokat, egyesületeket, versenyeket és világbajnokságokat szerveztek rajongóinak. 1981-ben a kocka bevonult a New York-i Modern Művészetek Múzeumának építészeti és dizájngyűjteményébe.

Tervezője a tanítás mellett 1982-83-ban főszerkesztőként jegyezte az ...És játék című lapot, 1983-ban megalapította, és azóta is vezeti a játéktervezésre szakosodott Rubik Stúdiót.

A feltaláló a kocka után újabbnál újabb logikai játékokkal jelentkezett, 1977-ben alkotta meg a Kígyót, 1985-ben a Bűvös négyzetet, majd a Bűvös dominót és a Rubik-órát, 2009-ben a Rubik's 360-at, vagyis a Rubik-gömböt. Ez utóbbiak világszerte kedvelt logikai játékok, de meg sem közelítik az időközben kultusztárggyá vált kocka elsöprő sikerét.

Rubik Ernő 1982-ben innovációs és ösztöndíj-alapítványt, 1988-ban pedig Rubik Nemzetközi Alapítványt hozott létre a kiemelkedő teljesítményt nyújtó diákok támogatására. 1987-től címzetes egyetemi tanár, 1990-1996 között a Magyar Mérnök Akadémia elnöke, 1996-tól tiszteletbeli elnöke.

Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el, 1983-ban Állami Díjat kapott, 1995-ben életművéért, innovációs tevékenységéért Gábor Dénes-díjjal, 2007-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. 2008-ban Moholy-Nagy-díjat, 2009-ben Esztergomban díszpolgári címet és Magyar Örökség-díjat kapott, valamint a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést vehetett át.

2010-ben Prima Primissima Díjjal, 2012-ben Hazám díjjal és az Amerikai Magyar Alapítvány George Washington-díjával ismerték el, 2014-ben Budapest díszpolgára lett, és ugyanebben az évben megkapta a legmagasabb hazai állami kitüntetést, a Magyar Szent István Rendet.

A kocka sikere lehetővé tette számára, hogy kizárólag azt csinálja, amit szeret, ugyanakkor hatalmas lekötöttséggel is járt. A rendszeres tanítást abbahagyta, hogy saját stúdióbeli munkájával, szoftver- és építészeti témákkal, számítógépes játékokkal foglalkozzon. "Az a lényeg, hogy amivel foglalkozom, abban örömömet leljem" - mondta egy interjúban.

Egy másikban pedig így vallott: "Nem én vagyok itt a fontos, hanem a kocka. Sőt, még csak nem is a kocka, hanem a hatása: hogy miként tudott ennyi emberre és ilyen sokáig hatni, hogyan tudott évtizedeken át, miközben a világ óriásit fordult, ugyanúgy népszerű lenni az új generációk számára is."

Bűvös kockája a nehezen megoldható, bonyolult problémák kezelésének jelképévé vált, kirakása "csüggesztő feladatnak tűnik, de a kitartás, a töretlen összpontosítás és a kreativitás meghozza gyümölcsét".

A kocka számos magyar és külföldi filmben jelent meg a szereplők magas fokú intelligenciájának bizonyítására, képzőművészeti alkotásokat ihletett meg, magazinok címlapfotójaként szerepelt.

Az óbudai Graphisoft parkban térplasztikaként a magyar találékonyságot jelképezi. Néhány éve tervek készültek egy Rubik Múzeum létrehozására is.

A kocka születésének 40. évfordulója alkalmából 2014 áprilisában az egyesült államokbeli Jersey Cityben, a Liberty Science Centerben Rubik-vándorkiállítás indult útjára, amely a tervek szerint hét év alatt - Budapestet is érintve - körbejárja a Földet.

A Beyond Rubik's Cube (Túl a Rubik-kockán) című kiállítás a műszaki tudományok, a művészet és a dizájn területeinek összekapcsolásával, interaktív és digitális attrakciók sorával reprezentálja a kockában testet öltött kreatív gondolkodást.

Itthon a Magyar kreativitás napjának megtartásával ünnepelték az évfordulót, a Sziget Fesztiválon pedig kiemelt kocka-programsorozatot tartottak.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2015

• Amikor a „kis munka” 33 hónapot jelentett - ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
• Megaláztatás Szibériában - magyar nők a Gulágon
• Magyar sorsok a Gulágon: megjelent a Múlt-kor őszi száma
• Ondi kényszermunkások a Szovjetunióban 
• A támogatott, a tűrt és a tiltakozó Lengyel József
• Rudolf, a trónörökös halála
• A csalogány és a csalogányvadászok
• Marie Curie és a „rádiumlányok”
• Kivégzésük előtt mondták