A pusztító tájfun mentette meg Japánt a mongol megszállástól

A második hullám

A japánok, okulva a védelmük hiányosságaiból, és úgy sejtve, hogy Kubiláj nem adja fel hódító terveit, felkészültebben várták a következő támadást. Ez végül 1281-ben következett be. A mongolok két részre osztották a seregeiket, egy déli és egy keleti csoportra. Előbbi száz, utóbbi negyvenezer emberből állt, és akárcsak korábban, itt is koreai és kínai csapatok egészítették ki a mongolokat.

A mongolokat elsöprő tájfun ábrázolása

A támadók júniusban ugyanúgy elfoglalták Cusimát és Ikit, mint az előző alkalommal, ám a Hakata-öbölben beleütköztek a japánok által frissen felhúzott, 20 kilométer hosszú falba. Ráadásul az ott lévő mongol flotta mellé kicsiny, de jól manőverezhető hajókat küldtek, amelyek legyőzték a nagy és kevésbé fordulékony hajókat. Hogy megelőzzék a további támadásokat, a hajókat egymáshoz kötözték.

A veszteségeiket súlyosbította a hirtelen támadó vihar, amely augusztus 15-én hatalmas károkat okozott a mongol flotta jelentős részében. Az egymáshoz kötött hajók csak fokozták a tájfun pusztító hatását. Az elsüllyedő hajókról a partra kijutó túlélőket a japán védők mészárolták le.

A pontos veszteségeket sosem tudjuk meg. Koreai források szerint a 26 ezer harcosból, amely a keleti csoporttal hajózott el, csak 7500 tért vissza. Ennek alapján a történészek a veszteségeket 60 és 90% közé becsülik.

A part mentén a mongolok ellen járőröző szamurájok egy 19. századi illusztráción

Kubiláj soha nem valósította meg a Japán megszállására vonatkozó terveit. Ennek az elszenvedett veszteségek mellett az is volt az oka, hogy az invázió idején használt kínai hajók újjáépítése lassú és költséges feladat volt a mongolok számára. A nagykán éppen ezért más területekre, így például Vietnámra vagy Annamra terelte a figyelmét, de a távoli hadjáratok ott is kudarcba fulladtak.

A mongol expanziók korszaka, amely még egy évszázadig sem tartott, véget ért. Ugyan Kubiláj utóda megpróbálta még alávetni Japánt, de csak diplomáciai úton, és érthető okokból elutasító választ kapott. A szigetországra is hatással volt az invázió, a védekezés költségei ugyanis megingatták a Hodzsó-klán régensi hatalmát, és alig fél évszázad múlva el is vesztették befolyásukat.

1. Egy világbirodalom felemelkedése
2. Szigetország a pácban
3. Az első invázió
4. A második hullám

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nyár
Múlt-kor magazin 2023

• Kapitalista szórakoztatás a vasfüggöny árnyékában 
• A marokkói bazárok kincsei
• A királyi konyha és a maradékok sorsa
• A marokkói bazárok kincsei
• A nyugati bűnügyi sorozatok virágzása a 70-es, 80-as években
• Kapitalista szórakoztatás a vasfüggöny árnyékában 
• Szocialista televíziós sorozatok a kádári Magyarországon
• Vonzó ellenfelek - Az amazonok
  
• Negyven éve mutatták be az István, a királyt