A nagyhatalmak viaskodása szakította ketté a háborúban megrendült Németországot

A Német Demokratikus Köztársaság megalakulásával több mint 40 évre kettészakadt az ország (Kép forrása: Wikipédia/ Bundesarchiv, Bild 183-G1122-0600-130/ CC-BY-SA 3.0)

Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és a Szovjetunió a második világháború utolsó hónapjaiban, a jaltai konferencián egyeztek meg abban, hogy Németországot a franciák bevonásával megszállási övezetekre osztják fel, továbbá Berlin fölött együttesen gyakorolják az ellenőrzést.

Az irányítás a győztes hatalmak kezében összpontosult, így az ország leszerelését, megszállását és a nácizmus maradványainak megsemmisítését zökkenőmentesen vihették véghez. Az egész Németországra vonatkozó kérdésekben döntő Szövetséges Ellenőrző Tanács 1945. június 5-én jött létre.

A szovjet zónában 1945-ben „demokratikus antifasiszta koalíció” alakult, majd a szovjet megszálló hatóságok 1946-ban kierőszakolták a munkáspártok: a szociáldemokraták (SPD) és a kommunisták (KPD) egyesülését.

A Német Szocialista Egységpárt (NSZEP) 1946 októberében minden tartományban többséghez jutott a választásokon, kivételt csak az ekkor még egységes Berlin jelentett, ahol az SPD önállóan indult, és a voksok majdnem felét szerezte meg. 

Az egykori háborús szövetségesek viszonya 1946-tól megromlott. A szovjet és a nyugati zónák határát lezárták, 1948 márciusában a szovjet és a nyugati fél közti ellentétek miatt beszüntette tevékenységét a Szövetséges Ellenőrző Tanács.

1948. június 20-án a francia, angol és amerikai megszállási övezetekből létrejött Trizóniában valutareformot hajtottak végre. A német márka bevezetését a Szovjetunió a potsdami egyezmény megsértéseként értelmezte, és blokád alá vette Nyugat-Berlint.

A blokád csak 1949. május 12-én ért véget, s néhány nappal később, 1949. május 23-án kihirdették a Német Szövetségi Köztársaság alaptörvényét.

Erre a fejleményre már felkészültek Kelet-Németországban. 1947-ben megalakult a Népi Kongresszus, amely 1948 márciusában 100 tagú Néptanácsot választott. Nagyjából az NSZK létrejöttével egy időben megválasztották a Népi Kongresszus tagjait, ekkor azonban már csak az NSZEP dominálta egységes listákra lehetett szavazni.

A Népi Kongresszus május 29-én elfogadta a „demokratikus német állam” alkotmányának tervezetét. Időközben Sztálin utasítására az NSZEP „új típusú párttá” alakult, a marxizmus-leninizmus és az osztályharc elmélete mellett kötelezte el magát, és a demokratikus centralizmus alapján szerveződött újjá.

A párt, élén az asztalosból lett keményvonalas funkcionárius Walter Ulbrichttal, ellenőrzése alá vonta a társadalmi és tömegszervezeteket is.

1949. október 7-én a Néptanács berlini ülésszakán kikiáltotta a Német Demokratikus Köztársaságot, és annak ideiglenes parlamentjévé, Népi Kamarává nyilvánította önmagát. A kormányalakítással Otto Grotewohlt, az NSZEP képviselőjét bízták meg, az NDK első elnöke Wilhelm Pieck lett.

Wilhelm Pieck, az NDK első elnöke (balra) és Otto Grotewohl, az NDK első miniszterelnöke (jobbra) (Kép forrása: Wikipédia/ Bundesarchiv, Bild 183-19000-3301 / Zühlsdorf / CC-BY-SA 3.0)

Az „első német munkás-paraszt állam” létrejöttével véglegessé vált Németország megosztottsága, a két állam csak a kelet-európai szocialista rendszerek felszámolása után, 1990. október 3-án egyesült újra.

A köztársaság fennállásának 40. évfordulójára rendezett ünnepség (Kép forrása: Wikipédia/ Bundesarchiv, Bild 183-1989-1007-402 / Franke, Klaus / CC-BY-SA)

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nyár
Múlt-kor magazin 2022

• Lacikonyhák és társaik
• A gumigyártás és árnyoldalai
• A spanyol polgárháború külföldi önkéntesei
• A szabin nők közbelépése
• Hét híres fal
• Fugger Mária, a Pálffy család nagyasszonya
• Lajos Ágost és Marie Antoinette egybekelése
• A zalaújvári Festetics-kastély
• Horthy István és Edelsheim Gyulai Ilona esküvője