A nagyhatalmak viaskodása szakította ketté a háborúban megrendült Németországot
2021. október 7. 09:35 MTI
72 éve, 1949. október 7-én jött létre a Német Demokratikus Köztársaság a második világháborús megszállás alá került Németország keleti felén. A kettészakadt ország csak 1990. október 3-án egyesült újra.

A Német Demokratikus Köztársaság megalakulásával több mint 40 évre kettészakadt az ország (Kép forrása: Wikipédia/ Bundesarchiv, Bild 183-G1122-0600-130/ CC-BY-SA 3.0)
Korábban
Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és a Szovjetunió a második világháború utolsó hónapjaiban, a jaltai konferencián egyeztek meg abban, hogy Németországot a franciák bevonásával megszállási övezetekre osztják fel, továbbá Berlin fölött együttesen gyakorolják az ellenőrzést.
Az irányítás a győztes hatalmak kezében összpontosult, így az ország leszerelését, megszállását és a nácizmus maradványainak megsemmisítését zökkenőmentesen vihették véghez. Az egész Németországra vonatkozó kérdésekben döntő Szövetséges Ellenőrző Tanács 1945. június 5-én jött létre.
A szovjet zónában 1945-ben „demokratikus antifasiszta koalíció” alakult, majd a szovjet megszálló hatóságok 1946-ban kierőszakolták a munkáspártok: a szociáldemokraták (SPD) és a kommunisták (KPD) egyesülését.
A Német Szocialista Egységpárt (NSZEP) 1946 októberében minden tartományban többséghez jutott a választásokon, kivételt csak az ekkor még egységes Berlin jelentett, ahol az SPD önállóan indult, és a voksok majdnem felét szerezte meg.

Az egykori háborús szövetségesek viszonya 1946-tól megromlott. A szovjet és a nyugati zónák határát lezárták, 1948 márciusában a szovjet és a nyugati fél közti ellentétek miatt beszüntette tevékenységét a Szövetséges Ellenőrző Tanács.
1948. június 20-án a francia, angol és amerikai megszállási övezetekből létrejött Trizóniában valutareformot hajtottak végre. A német márka bevezetését a Szovjetunió a potsdami egyezmény megsértéseként értelmezte, és blokád alá vette Nyugat-Berlint.
A blokád csak 1949. május 12-én ért véget, s néhány nappal később, 1949. május 23-án kihirdették a Német Szövetségi Köztársaság alaptörvényét.
Erre a fejleményre már felkészültek Kelet-Németországban. 1947-ben megalakult a Népi Kongresszus, amely 1948 márciusában 100 tagú Néptanácsot választott. Nagyjából az NSZK létrejöttével egy időben megválasztották a Népi Kongresszus tagjait, ekkor azonban már csak az NSZEP dominálta egységes listákra lehetett szavazni.
A Népi Kongresszus május 29-én elfogadta a „demokratikus német állam” alkotmányának tervezetét. Időközben Sztálin utasítására az NSZEP „új típusú párttá” alakult, a marxizmus-leninizmus és az osztályharc elmélete mellett kötelezte el magát, és a demokratikus centralizmus alapján szerveződött újjá.
A párt, élén az asztalosból lett keményvonalas funkcionárius Walter Ulbrichttal, ellenőrzése alá vonta a társadalmi és tömegszervezeteket is.
1949. október 7-én a Néptanács berlini ülésszakán kikiáltotta a Német Demokratikus Köztársaságot, és annak ideiglenes parlamentjévé, Népi Kamarává nyilvánította önmagát. A kormányalakítással Otto Grotewohlt, az NSZEP képviselőjét bízták meg, az NDK első elnöke Wilhelm Pieck lett.
Wilhelm Pieck, az NDK első elnöke (balra) és Otto Grotewohl, az NDK első miniszterelnöke (jobbra) (Kép forrása: Wikipédia/ Bundesarchiv, Bild 183-19000-3301 / Zühlsdorf / CC-BY-SA 3.0)
Az „első német munkás-paraszt állam” létrejöttével véglegessé vált Németország megosztottsága, a két állam csak a kelet-európai szocialista rendszerek felszámolása után, 1990. október 3-án egyesült újra.
A köztársaság fennállásának 40. évfordulójára rendezett ünnepség (Kép forrása: Wikipédia/ Bundesarchiv, Bild 183-1989-1007-402 / Franke, Klaus / CC-BY-SA)
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.

rendszerváltás
- Nagy Imréék újratemetésén egy korszak szállt koporsóba, és közben egy új virradt
- A harmadik Magyar Köztársaság legnagyobb válságával fenyegetett a taxisblokád
- A tragikus hirtelenséggel elhunyt Csengey Dénes emlékét idézik fel Pakson
- Elhunyt Ion Caramitru román színész, az 1989-es forradalom egyik meghatározó arca
- Egy új korszak kihívásai: a rendszerváltás menekülthullámai Magyarországon
- Népszavazás helyett kormányfői megegyezés döntött Csehszlovákia megszűnéséről
- Nem tudott mit kezdeni a rendőrség a taxisblokáddal
- Hosszú út vezetett a halálbüntetés általános tiltásához Magyarországon
- Valóságos patthelyzet alakult ki a koronás és a korona nélküli címer hívei között 1990-ben
- Jobbágyból lett a királynő kedvenc admirálisa Francis Drake 18:06
- A jövő a történelemből merít: hogyan lett Hszi Csin-ping a világ legnagyobb hatalmú embere? 14:45
- Csángó társasjátékkal gyarapodott a Néprajzi Múzeum 13:20
- A Watergate-botrányból nem volt kiút, a lemondás mellett döntött Richard Nixon 11:50
- Hogyan váltak népmesei hőssé az 1963-as vonatrablók Angliában? 08:50
- Titokzatosan élt, de korántsem volt szadista szörnyeteg Báthory Erzsébet tegnap
- Megírta a magyar balsors bibliáját és a világról is tűpontos látleletet adott Bibó István tegnap
- Véletlenek sorozatával indult a belügy által is megfigyelt Cseh Tamás karrierje tegnap