A megbomló elméjű király, aki olykor magát farkasnak képzelve futkározott kastélya udvarán

Királyi amnézia

A királyt az eset végleg az „őrületbe” kergette. Állítólag több alkalommal megtörtént, hogy magát farkasnak képzelve végigfutott kastélya udvarán, és mindenkire ráüvöltött, máskor pedig a palotában futkorászott összevissza, egészen a végkimerülésig. Amikor elé vezették a királynét, olykor úgy viselkedett, mintha még sohasem látta volna, volt, hogy gyermekeit is megtagadta, sőt sokszor a saját nevét vagy titulusát sem tudta megmondani. Olykor azt gondolta, nem Károlynak, hanem Györgynek hívják.

A komolyabb rohamokat olyan periódusok követték, amelyeket leginkább a közöny szóval lehet jellemezni. Az egyébként a mozgással járó szabadidős tevékenységeket igen kedvelő Károly akár órákon át is képes volt egy helyben ülni. Ez összefügghet azzal, hogy többször is kiborult azon, hogy megérintették, ugyanis azt képzelte, üvegből van.

Ezért állítólag még vasrudakat is varratott a ruháiba, hogy így akadályozza meg a komolyabb sérülést az esetben, ha valaki mégis hozzáér. A glass delusionnek nevezett jelenség érdekes módon nemcsak VI. Károlyt érintette: a XV–XVII. században több hasonló esetet regisztráltak Európa-szerte.

Károly a tisztább periódusaiban felfogta, mennyire komoly problémákkal küzd, és fájdalmasan bánatos szavak kíséretében adta környezete tudtára, amikor érezte, hogy hamarosan vissza fog zuhanni az őrület állapotába. A jobb szakaszokban rokonai igyekeztek mulattatni, ünnepségeket szervezni neki, amelyben öccse járt élen.

Uralkodói „távollét”

Károly nem ritkán hosszú hónapokra cselekvésképtelenné vált. A hivatalos krónikák azokat a hónapokat, amikor a királyt hatalmába kerítette őrülete, finom eufemizmussal az uralkodó „távolléteként” emlegették, a királyi kancellária által kiállított, úgynevezett kegyelemlevelekben (a király nevében ezek révén törölhették el a büntetéseket) azonban olykor meglehetősen merész hangot ütöttek meg a király állapotának leírásakor. Volt, aki egyenesen úgy fogalmazott: „A király egészen bolond, meg van veszve.”

A korszak naplóiban gyakorta jelent meg témaként VI. Károly titokzatos betegsége. A szövegekben az okok találgatása mellett a gyógymódok sikertelenségén való kesergés és az uralkodó állapotával kapcsolatos felháborodás is felbukkant.

Mivel évszázadokkal később már nagyon nehéz megállapítani, hogy a király milyen betegségben szenvedett, ezért nem kizárt, hogy a tudósok által skizofréniának, bipoláris zavarnak vagy éppen agyvelőgyulladásnak diagnosztizált okok mellett valami teljesen más is állhatott.

1. Túl az őrület határán
2. Királyi amnézia
3. Anarchia Franciaországban

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
• 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
• Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
• A rendszerváltoztatás belülről
• A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
• Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
• Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
• Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
• Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése