A lovaglás eddigi legrégebbi bizonyítékára bukkantak egy bronzkori sírban Kazahsztánban

A lótenyésztés nyomai a Kr. e. 2000 körüli időszakra vezetnek vissza, azonban a lóháton közlekedő emberekre eddig a legrégebbi bizonyíték Kr. e. 900-ra volt datálható.

A most feltárt lovas temetkezéseket a hatalmas eurázsiai sztyeppét átszelő Tobol folyó partján, a Novoilinovszkij-2 jelű temetkezési helyen fedezték fel. E helyszín mintegy 30 kurgánt (sírhalmot) foglal magában, amelyeket radiokarbon kormeghatározással a későbronzkorra – pontosabban Kr. e. 1890 és 1774 közé – datáltak.

Ebben a korszakban a szóban forgó területet a Petrovka-kultúra (amely Andronovo-kultúra néven is ismert) lakta. Az 5. számú kurgánban a régészek két sírt találtak.

Az egyikben egy kupac emberi csontot, valamint további négy, eredeti elrendezésében fennmaradt emberi csontvázat találtak, míg a másikban két, szintén eredeti helyzetében fekvő lócsontvázat.

A két állat háziló volt, amely a vadlovaktól a homlok szélessége, a keskenyebb végtagok és a paták csontjai alapján különböztethető meg. Az egyik ló csődör, a másik kanca volt, halálukkor 20, illetve 18 éves koruk körül járhattak.

Mindkét lovat nagy gondossággal helyezték el a sírban. Bal mellső végtagjaikat elvágták és előre kinyújtották, míg a jobb mellsőt a vállhoz hajlították be. Hátsó végtagjaik hátrafelé nyúlnak.

Ilyen pózba nem helyezhető természetes állapotában egy lótetem, több helyen inakat és ízületeket kellett átvágni, illetve a végtagokat egymáshoz kötözni. A kutatók szerint az elhelyezéssel vágtázás közben kívánták ábrázolni az állatokat.

A bronzkori Petrovka/Andronovo-kultúra népeiről eddig is ismert volt, hogy húsukért tenyésztették a lovakat, azonban e két ló fogain és arccsontjain a kopásminták egybevágnak a zabla alkalmazásával. Három, csontból készült zabladarabot el is helyeztek a lovak mellett a sírban. Kopásuk vizsgálata azt mutatja, valóban alkalmazták őket lovakon.

A Petrovka/Andronovo-kultúráról azt is tudták már korábban a kutatók, hogy fogatoka is húzattak lovakkal, azonban zablákat a fogatos temetkezések egyikében sem találtak. Ebből arra lehet következtetni, hogy e lovakat megülték, és nem húsukért vagy igavonó állatként tartották.

A lelet alapján kijelenthető, hogy a lovaglás a késő bronzkorban, amikor ezeket a lovakat eltemették, már bevett gyakorlat volt az eurázsiai sztyeppén.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Horthy

• Legitimista meggyőződése ellenére hiúsította meg a második királypuccsot Bethlen István
• A Magyar Nemzeti Levéltárhoz került az egykori kormányzói család hagyatéka
• A kormányzó hitvese: Horthy Miklósné Purgly Magdolna
• Indiai vadászatok és lenyűgöző britek: Horthy Miklós a világ körül
• A köztársaságból kiábrándult Habsburg-pártiak gyűrűjében választották kormányzóvá Horthy Miklóst
• A nemzetmentőtől a nemzetvesztőig: hányféle Horthy-kép létezik?