2022. nyár: Mesebeli menyegzők
ITT támogathatsz bennünket
Csatári Bence

A Latinovits–Bujtor–Frenreisz-testvértrió

Ritka, mint a fehér holló, az olyan család, ahol mindhárom gyermek óriássá nőtte ki magát a művészeti életben, és egyaránt eljutott szakmája csúcsára, sőt legendává vált. Ezt valósította meg a Latinovits Zoltán – Bujtor István – Frenreisz Károly testvérhármas, ráadásul úgy, hogy felmenőik között egyáltalán nem voltak művészek.

A művésztestvérek legidősebb tagja, az 1931-ben született Latinovits Zoltán apja, Latinovits Oszkár földbirtokos volt. Alighogy Zoltán megszületett, az újdonsült apa elhagyta feleségét, ezt Zoltán a haláláig sérelmezte. Az édesanya, a 2010-ben százéves korában elhunyt Gundel Katalin a híres és szintén legendává patinásodott vendéglős, Gundel Károly harmadik gyermeke volt, de mire a második házasságából, a Frenreisz István belgyógyász, kardiológus főorvostól született két kisebb gyermeke elkezdett felcseperedni, a kommunista pártállam mindenféle kárpótlás nélkül, brutális módon elkobozta a messze földön híres, már-már hungarikumszámba menő éttermüket, amivel a honi vendéglátóipart pótolhatatlan veszteség érte.

A későbbi színészkirály elfogadható módon hegedült, kifejezetten tehetséges volt a rajzolásban és a festészetben, ráadásul írói vénája is volt, amit az általa írt könyvek (talán a leghíresebb a Ködszurkáló) bizonyítanak. Már egyik gimnáziumi fellépése után odament hozzá Bajor Gizi, aki szinte utasította arra, hogy a színészi pályát válassza. A színésznő ugyan elültette a gondolatot az ifjú tehetségben, ám előbb mégis elvégezte a Műegyetem építészmérnöki karát. Az abban az évben végzett ötszáz építészmérnök közül mindössze hatan kaptak lehetőséget a kitüntetésnek számító fővárosi állásra, Latinovits volt az egyik, de ő ezt visszautasította, Debrecenbe ment inkább segédszínésznek.

Az 1942-es születésű, szintén színészóriássá vált Bujtor István közgazdászként végzett – a külkereskedelemi szakon évfolyamtársai között tudhatta a későbbi miniszterelnök Medgyessy Pétert, valamint Bartha Ferencet, a Magyar Nemzeti Bank rendszerváltás előtti utolsó elnökét is. Nem mellesleg ifjúsági válogatott kosárlabdázó volt. Bujtor általában elégedetlen volt a hallásával, mindig azt mondta, hogy valaki mellé szívesen betársul, de egyedül nem szeretne dalolni.

A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2021. tavasz számában olvasható.

Előfizetési lehetőségek

Digitális

Digitális formában
szeretnék előfizetni
a magazinra vagy korábbi
lapszámot vásárolni

vásárolok

Nyomtatott

A magazin nyomtatott
verziójára szeretnék
előfizetni vagy már korábban
megjelent lapszámot vásárolni

vásárolok
Bezár