A két legnagyobb korai civilizációt kötötték össze egykor Kelet-Irán rejtélyes sivatagi városai

2021. április 4. 16:27 Múlt-kor

Korábban

Néhány száz rabló…

Tepe Graziani a nevét arról az olasz régészről nyerte, aki először vizsgálta meg a helyszínt, amely nagyjából 5 km-re található Sor-i-Szoktha városától keletre. A lelőhely 2 hektáron terül el, és számtalan hengeres kalcitgyöngy, valamint szobortöredék került elő innen.

Utóbbi töredékek a város közelében lévő halmokból kerültek elő, amelyeknek a szerepét a Teheráni Egyetem régészei vizsgálták. A leletek keletkezésének ideje Kr. e. 2900-ra tehető. A fémleletek közt előkerültek tőrök, horgászkampók, bronztükrök és tűk. A száraz klímának köszönhetően a fából készült orsók is túlélték az évezredeket.

Konar Szandal lelőhelyéről szintén Stein Aurél számolt be először 1937-ben, de az igazi kutatások itt is csak a hatvanas években kezdődhettek el, olasz régészek közreműködésével.

A Perzsa-öbölhöz közeli Dzsiroft városától nem messze lévő helyszín valójában nem egyetlen, hanem két objektumból áll, egy 13 és egy 21 méter magas dombból, amely egymástól nem messze található. (Dzsiroft a névadója annak a kultúrának, amelyhez számos korabeli iráni területen talált ókori várost soroltak).

Konar Szandal B területén egy 13,5 hektár alapterületű fellegvárat is feltártak Juszef Madzsidzadeh vezetésével. Ismeretlen írással készült táblák is előkerültek a lelőhelyről.

Mahtutabad ókori temetője, amely Konar Szandal közelében található, akkor vált híressé, amikor 2002–2003 folyamán kiderült, hogy kirabolták. Az iráni rendőrség számtalan edényt foglalt le, amelyek nagyon hasonlítottak az iráni Tepe Jahja, valamint a mezopotámiai Ur városában feltárt kerámiákhoz.

2006 és 2009 között Massimo Vidale, a római Műemlékvédelmi és Állagmegóvási Intézet munkatársa dolgozott a helyszínen, de a rablók alapos munkát végeztek, mert helyenként négy méter mélyre is leástak. (A rablás méreteire jellemző, hogy a közelben dolgozó Madzsidzadehet 2003 júniusában úgy tájékoztatták, hogy néhány száz elkövető rabolja ki éppen a temetőt…) Annyi azonban kiderült, hogy a Kr. e. 5. évezred végétől, és a 4. évezred elejétől kezdve már temetkeztek ide.

előző oldal következő oldal 5 / 6