A kegyetlenség keresztje

Korbácsolás és hatalmas szögek

A rómaiak a provinciák lázadó zsidó lakosságát gyakorta végezték ki keresztre feszítéssel. Syria provincia kormányzója, Publius Quinctilius Varus az Kr. e. 1. század végén kétezer júdeai zsidó lázadó számára jelölte ki a keresztre feszítést halálnemként, Titus császár Kr. u. 70-ben pedig a Jeruzsálem ostroma alatt ejtett zsidó foglyokat küldte keresztre, hogy az ostromlott város megfélemlített lakossága könnyebben megadja magát – tudjuk meg Josephus Flaviustól.

Mivel a zsidókat vallási törvényeik szerint el kellett temetni, és a rómaiak Jézus idején sem szerették volna az elégedetlenséget szítani, a zsidó keresztre feszítetteket még aznap levették a keresztről. A keresztre feszítést mindig kínzás – elsősorban korbácsolás – előzte meg, amelynek során a fizikai állapot legyengítésével paradox módon lerövidítették az áldozat haláltusáját – nem volt ez másként Jézus esetében sem. Az elítélt azonban a keresztény ábrázolásokkal ellentétben csak a keresztgerendát (patibulumot) vitte a helyszínre. Az áldozat karjait szétfeszítették, és hatalmas szögekkel vagy kötelekkel a keresztgerendához rögzítették. Általában ugyanígy jártak el a lábak esetében is. Ezt követően a patibulumot a már felállított oszlophoz, a cruxhoz illesztették. A fulladás mellett a keresztre feszített halálát okozhatta (illetve külön-külön is hozzájárulhatott annak beálltához) szívritmuszavar, vérveszteség, vérmérgezés, merevgörcs, tüdőembólia, hipovolémiás sokk, acidózis és a kiszáradás is.

A keresztre feszítésről tanúskodó egyetlen csontbizonyítékot 1968-ban Vassziliosz Tzaferisz görög régész találta meg Jeruzsálemben. Az osszárium felirata szerint a Kr. u. 1. században élt elhunyt neve Yehohanan ben Hagkol volt. A 24-28 évesen elhalálozott férfi jobb sarokcsontjából hosszú szög állt ki, amely egy olajfadarabhoz szegezte a lábat. A csontokat megvizsgáló Nicu Haas egyértelműnek vette, hogy Yehohanant keresztre feszítették, ugyanis a szöggel átlyuggatott sarokcsont mellett a csuklókon is szögbemenetre utaló nyomokat talált, valamint a crurifragium eljárás során alkalmazandó lábtörést is megállapította. A maradványokat 1980-ban újra elővették, és a modernebb kutatások már vitatták a korábbi megállapításokat. A patthelyzetig jutó vitát máig nem oldották meg.

1. Az asszonygyalázó megbűnhődik
2. Kocsirúd a háton
3. Korbácsolás és hatalmas szögek
4. A hadakozó Japántól az Iszlám Államig

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

23. A reformáció és a katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Brutális boszorkányüldözésbe torkollott a király rögeszméje a 16. századi Skóciában
• A leves, amely megállított egy háborút
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Példát mutatott a világnak Erdély a vallási toleranciában
• A vallásszakadást szentesítette az első vallásbéke
• Családja a végsőkig ellenezte Szalézi Szent Ferenc papi hivatását
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
• Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház