A kalózkapitány, aki az oszmán flotta legnagyobb parancsnokává vált

Kalózfivérek

A félelmetes Barbarossa azonban szerény sorból származott. A Leszbosz szigetén 1478 körül Hizr néven született kalóz apja, Jakup aga keresztény szökevény volt, aki az oszmán hadsereg szolgálatába állt (a források megoszlanak abban, hogy görög, török, esetleg albán származású volt-e).

Édesanyja, Katerina egy helybéli görög ortodox pópa özvegye volt, a család fazekasműhelyet üzemeltetett a szigeten.

Hizr egyik bátyja, Arudzs volt a családból az első, aki kalandvágytól fűtve tengerésznek szegődött. Nem tisztázott, hogy Arudzs az oszmán haditengerészetnél, vagy kereskedőhajón szolgált-e, annyi azonban bizonyos, hogy 1503-ban hajóját az ispotályos lovagrend támadta meg, melynek akkori központja Rodosz szigete volt.

Arudzs a keresztények foglyaként két évet töltött gályarabként, mielőtt sikerült megszöknie. Hazatérve immár Hizrrel együtt a Tunézia partjaihoz közeli Dzserba szigetére költözött, amely a muszlim kalózok korabeli központjaként szolgált.

A fivérek tehetségesnek bizonyultak a tengeri rablásban. A keresztény (főként spanyol) hajók elleni támadásokból jelentős vagyonra tettek szert, sikereikkel az algíri emír figyelmét is felkeltették, aki szolgálatába fogadta őket.

Hamarosan már egy tucat hajó felett parancsoltak, amelyekkel spanyol kézen lévő észak-afrikai erősségeket támadtak meg. Egyik ilyen műveletük során történt, hogy Arudzs karját oly mértékben összeroncsolta egy arkebúzból kilőtt golyó, hogy amputálni kellett.

A kalózok paradicsoma

Arudzs azonban eddigre már többről álmodott az egyszerű kalózéletnél: saját királyság felett akart parancsolni Észak-Afrikában. Az ehhez vezető út 1516-ban nyílt meg számára: az algíri emír tőle kért segítséget, hogy kiűzze a spanyolokat az Algírral szomszédos Peñón szigetén található erődítményükből.

Arudzs nem elégedett meg a feladattal: III. Abu Hamo Musza emír nem sokkal később megfulladt napi fürdője közben, Arudzs pedig magát nyilvánította Algír szultánjává, támogatóinak száma pedig egyre nőtt.

Hamarosan elfoglalták Tenes és Tlemcen városait is, a növekvő állam pedig egyre nyilvánvalóbb fenyegetést jelentett V. Károly térségbeli hatalmára. Arudzs tudta, hogy legjobb esélye hatalma megőrzésére az Oszmán Birodalomhoz való csatlakozásban rejlik, ezért 1517-ben felajánlotta szultáni címét I. Szelim török szultánnak.

A Porta cserébe az immár oszmán szandzsákként kezelt Algír beglerbégévé nevezte ki, és ígéretet tett arra, hogy megerősíti a tartomány védelmét saját katonáival.

A spanyol kézen lévő Orán kikötőjéből 1518-ban Tlemcen ellen indult egy spanyol hajóhad, a partraszálló katonák pedig feldúlták a várost.

Az itt tartózkodó Arudzs menekülni próbált, azonban egy spanyol katona megtalálta egy kecskekarámban elrejtőzve a karja helyén ezüstből készült protézist viselő beglerbéget: előbb lándzsájával ledöfte, majd fejét vette.

1. Kalózfivérek
2. Beglerbég és kapudán pasa
3. Barbarossa bosszúja

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1956

• Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila
• Gerillaharcot vívtak a mecseki láthatatlanok a szovjetek ellen
• Kádárék közönséges bűnözőknek igyekeztek beállítani az 1956-os forradalom résztvevőit
• Három napot kért Konyev marsall a magyar forradalom leverésére
• Nagy-Britannia és Franciaország is elvesztette nagyhatalmi státuszát a szuezi válság után 
• 56-os sajtószemle: miről írtak a lapok a forradalom alatt?
• Forradalmi hétköznapok: utcaképek 56-ban 
• „Mintha karácsony lenne” – 1956 a hétköznapi emberek szemével
• Élete végéig gyászolta férjét Maléter Pál özvegye