A házisertés szinte teljes genetikai változáson ment keresztül Európában

Archeológiai bizonyítékok alapján eddig úgy vélték, hogy a sertések őseit egykor a Közel-Keleten háziasították, a mai sertéseknek tehát a közel-keleti vaddisznóhoz kellene hasonlítania. Az Oxfordi Egyetem és a londoni Queen Mary Egyetem tudósainak kutatása szerint a modern európai házisertések genomja azonban az európai vaddisznóéhoz hasonlít.

Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) publikált tanulmány elkészítésén több mint száz kutató dolgozott. Több mint 2000 ősi sertés DNS-ét szekvenálták, köztük az elmúlt tízezer évből származó 63 ősi sertését, amelynek maradványait a Közel-Keleten vagy Európában találták meg.

A kutatás szerint az első sertések 8000 évvel ezelőtt érkeztek a Közel-Keletről a földművesekkel együtt Európába. Ezeknek a házisertéseknek tisztán közel-keleti genetikai állománya volt.

A következő 3000 év alatt azonban ezek az ősi sertések keveredtek az európai vaddisznókkal, és szinte teljesen elvesztették közel-keleti származásukat, amelynek genetikai jelei csak nagyon kis mértékben mutathatók ki a modern európai házisertésekben.

A Földközi-tenger szigetein élő sertésekben viszont a közel-keleti ősök genetikai állománya nagyobb mértékben maradt fenn, annak köszönhetően, hogy nem keveredtek annyira az európai kontinensen élő vaddisznók génállományával.

Greger Larson professzor, az Oxfordi Egyetem tudósa, a tanulmány vezető szerzője elmondta, hogy sok helyről és hosszú időperiódusból sikerült hozzáférni az ókori genomokhoz, és ez lehetővé tette, hogy alaposan megfigyeljék a házisertések genomjának lassú, teljes átalakulását.

Az átalakulás arra utal, hogy Európában évezredek óta tartottak sertéseket, és a házisertések elég gyakran keveredtek a vaddisznókkal, így eredeti származásuk genetikai állománya szép lassan átváltozott.

Laurent Frantz, a Queen Mary Egyetem tudósa, a tanulmány szerzője hangsúlyozta: bár korábban úgy gondolták, hogy a nagy változás a háziasítással zajlott le, a kutatás szerint a sertés háziasításának első 2500 évében az emberek általi tenyésztés szinte semmilyen szerepet nem játszott a modern európai sertések fejlődésében.

A kutatócsoport elkészítette a nyugat-eurázsiai sertések genetikai történetének idővonalát. Következő lépésként a kutatók pontosan meg akarják határozni a modern európai házisertések genomjának azt a néhány génjét, amelyek őrzik a közel-keleti eretedet.

Ebből akarják megállapítani, hogy vajon a termékeny félhold térségében több mint tízezer évvel ezelőtt alkalmazott mesterséges válogatás hagyott-e nyomot a modern sertésekben a jellegzetes szőrzeten kívül.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

sport

• Zenével reformálta meg Kronberger Lili a műkorcsolyázást
• Párhuzamosan játszott filmekben és a medencében is Bud Spencer
• Csak a kommunista sportvezetés tudta megállítani Papp Lacit, a „ring lovagját”
• Nagyon hamar a biciklisek népszerű célpontjává vált a Városliget
• Többször kerültek életveszélybe a Földet vitorlással megkerülő Fa Nándorék
• Milliók voltak kíváncsiak a „Nemek csatájának” keresztelt teniszmérkőzésre
• Rengeteget jelentett a Fradi-pálya az Aranylabdával jutalmazott Albert Flórián számára
• Saját hazájában is vonakodtak elismerni Jesse Owens kimagasló teljesítményét
• Eredetileg kerékpározónak készült az első magyar futballista, Gillemot Ferenc