A francia kisváros, amely úgy néz ki, ahogy a németek 71 éve lerombolták

2015. június 24. 17:06

Az 1940 óta német megszállás alatt álló Franciaország délnyugati részében álló eldugott falucska, Oradour-sur-Glane a maga csendes életét élte, nem volt köztük ellenálló, és még csak német katonát sem látott egészen 1944. június 10-ig. Ekkor a Der Führer páncélgránátos ezred egyik százada jelent meg a mindössze néhány száz lelket számláló településen, ahol egy „tévedés” következtében estére 642 holttest, köztük 245 nő és 207 gyermek teteme hevert a földön. A falu lakóinak kiirtása után a házakat is felgyújtották, majd távoztak. A barbár vérengzés mára jelképpé vált, a kis települést mementó gyanánt meghagyták lerombolt állapotában.

Korábban

Négy nappal a szövetségesek normandiai partra szállása után a Der Führer páncélgránátos ezred 1. zászlóaljának 3. százada azt a hírt kapta, hogy egy elrabolt zászlóaljparancsnokot Oradour-sur-Vayres faluban tartanak fogva a partizánok. A németek azonban eltévesztették a falu nevét, és tévedésből a közeli Oradour-sur-Glane faluba vonultak be. A náci tisztek meg akarták félemlíteni a francia hátországot, és a kis falu ártatlan lakóin akartak példát statuálni, amiből reményük szerint a harcoló partizánok is tanulnak.

Különválasztották a férfiakat a nőktől és a gyermekektől, és rejtett fegyverkészletek után nyomozva házról házra jártak, majd kis csoportokba összeterelve őket garázsokban, illetve csűrökben golyószórókkal végeztek velük. A nőket és a gyerekeket a templomba zárták, majd rájuk gyújtották az épületet. Ezután a házakat kifosztották, felgyújtották és elvonultak. Estére 642 holttest, köztük 245 nő, 207 gyerek és 190 férfi teteme hevert a romok között. A település lakosai közül csak heten maradtak életben, hat ember viszont azért halt meg, mert éppen a falun kerékpározott keresztül, amikor a németek megérkeztek.

A lerombolt falu ma emlékhely, az új Oradour-sur-Glane kissé távolabb épült fel, míg a régit meghagyták abban az állapotban, ahogyan a németek otthagyták 1944. június 10-én. Az utcákon ma is ott állnak a kiégett gépkocsik, az üres házakban ott maradtak a berendezési tárgyak, amelyeket a megölt lakók használtak: varrógépek, lábosok, a gyerekek bölcsői, az iskolások füzetei.