A figyelmeztetések ellenére döntött a szarajevói látogatás mellett Ferenc Ferdinánd

Tüdőbaj és megaláztatás

De ki is volt az az ember, akinek megölése közvetve világégést robbantott ki? Ferenc Ferdinánd az osztrák császár és magyar király Ferenc József testvérének, Károly Lajosnak és Mária Annunciata nápolyi-szicíliai hercegnőnek volt a legidősebb fia. A herceget 1889-tól, Rudolf trónörökös nevezetes öngyilkossága utántól tekintették a trón várományosának. Bár formailag a császár öccse, vagyis Ferenc Ferdinánd apja következett, vele már senki sem számolt.

Úgy tűnt azonban, tervei füstbe mehetnek, mivel egyre erősödő tüdőbajjal küzdött, és betegsége gyógyítása céljából Föld körüli utat tett Hohenberg gróf álnéven. Sokan már a vezető politikusok közül is közeli halálával számoltak, ám végül felépült, és 1896-ban, apja halála után jogilag is az egyedüli trónörökös maradt.

1900-ban – miután hosszas unszolást követően sikerült meggyőznie a császárt – úgynevezett morganatikus, vagyis rangon aluli házasságot kötött Chotek Zsófia grófnővel. A házasság napján a császár Zsófiának hercegnői címet ajándékozott, ám a pár utódai nem tarthattak igényt a birodalom trónjára, sőt a Habsburg családnevet sem viselhették.

Ferenc Ferdinándnak a politikai döntéshozatalba ugyan nem volt beleszólása, Ferenc József a hadseregben azonban komolyan számolt vele: 1898-tól minden katonai ügyben ő helyettesítette a császárt, 1913-ban pedig az „összfegyveres erők főfelügyelője” lett.

A bigottan vallásos férfi az Osztrák–Magyar Monarchián belül meglévő társadalmi problémák okozta feszültségekért a magyarokat kiáltotta ki bűnbaknak, ám a szabadkőművesektől a szerbeken és a zsidókon át a szociáldemokratákig sokak bűnrészességét hirdette. Negatív érzelmei ráadásul nem álltak meg a birodalom határainál, ugyanis a lengyeleket és az olaszokat sem szívelte.

Mindennek ellenére – még ha nem is feltétlenül emberbaráti megfontolásból – a Monarchia zúgolódó népeivel szembeni beavatkozás ellen ágált, és háborúellenes álláspontra helyezkedett. A második Balkán-háború alatt véleményét levélben is kifejtette Leopold von Berchtoldnak, a Monarchia külügyminiszterének: „Szörnyen kedvező, hogy mindezek a balkáni kutyák egyszerre egymásnak esnek.”

1. Tüdőbaj és megaláztatás
2. „Az európai háborúra sosem kerül sor”
3. „Semmiség!”

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai