5 látszólag jelentéktelen pillanat, amely történelmet írt

Miep Gies és társai, akik Anne Frank családját rejtegették

Anne Frank neve a XX. századi eseményekkel összefonódva vált ismertté, lelkileg megrázó naplója komoly forrásként szolgál a náci Németország időszaka iránt érdeklődők számára. Adolf Hitler 1933-as hatalomra kerülése megpecsételte a zsidó származású állampolgárok sorsát, ezt 5 évvel később a Kristályéjszaka folyamán a lakosok maguk is megtapasztalhatták, amikor a zsidóellenes erőszakhullám végigsöpört egész Németországon. Sokan már a Führer kancellári kinevezését követően rövid időn belül elhagyták az országot, ilyen volt a Frank család is, akik Hollandiába emigráltak. Sajnálatos, hogy végzetüket így sem kerülhették el, csupán késleltették azt, barátaik támogatásával, ahogy Miep Gies is segítette őket.

1942-ben a Wannsee-nál lezajlott konferencián meghozott „Endlösung” nyilvánvalóvá tette, hogy mi vár a Frank családra és társaikra. Ekkorra Otto és Edith Frank lányaikkal Amszterdamban, üzletük egy kisebb melléképületben bujkáltak, ahol július 6-át követően több zsidó család is igyekezett menedékre lelni a nácik elől. A rejtőzködést Frankék egykori alkalmazottainak lojalitása tette lehetővé, akik közé Miep Gies is tartozott. A hölgy a családfő irodai asszisztense volt, aki társaival rendszeresen gondoskodott a családról, akár élelmiszer akár egyéb igények terén egészen 2 év és 35 napon keresztül, amiről Anne naplója részletesen beszámol.

1944. augusztus 4-én az épület összes lakóját letartóztatták a német hatóságok, amit korábban egy árulás következményének tulajdonítottak, ám Gertjan Broek kutatásai új magyarázatot adtak a történtekre. A holland történész által fellelt dokumentumok szerint az sem kizárt, hogy véletlen bukkantak a családra és a többi bujkálóra, feltehetően korábbi nyomozások okán indítottak ismételten vizsgálatot az épületben. Az érintettek szempontjából ez már lényegtelen, a letartóztatás után először a Westerbork tranzitállomásra szállították őket, onnan pedig egyenes út vezetett Auschwitzba. Anne és testvére, Margot alig egy-két hónapot töltöttek ott, ősszel már Bergen-Belsen táborában találták magukat. Mindketten a tífusz áldozatai lettek, még szomorúbb, hogy néhány héttel a táborok felszámolása előtt haltak bele a betegségbe.

A lány naplóját a deportálás után Miep Gies találta meg, aki abban a reményben őrizte, hogy egyszer majd visszaadhatja tulajdonosának, ám az egyetlen, aki életben maradt a családból, az édesapa, Otto Frank volt. Miután a Szovjetunió megszállta Európa felét és a táborokat megszüntették, a napló a lány apjához került. Miep Giesnek köszönhetően a család számára megadatott még 2 év együtt, még ha rejtőzködniük is kellett, ráadásul betekintést kaphatunk a megőrzött dokumentum által a korszak viszonyaiba, így a hölgy a történelem egy darabját legalább megmentette.

1. Egy levél 1783-ból, amelyen Jane Austen élete múlott
2. Miep Gies és társai, akik Anne Frank családját rejtegették
3. Elizabeth Fry, az elítélt nők megmentője
4. Harriet Tubman, a XIX. század „Fekete Mózese”
5. Luz Long és Jesse Owens a berlini olimpián

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

4. A globális világgazdaság ellentmondásai
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• A soha nem látott bőség után ínséges idők köszöntöttek az Egyesült Államokra 1929-ben
• 10 tény a gyerekmunkáról
• 10 tény a nagy gazdasági világválságról
• Tovább éltek az emberek a nagy gazdasági világválság alatt