5 bizarr természeti katasztrófa
2016. január 14. 08:41
Súlyos földrengések, pusztító hurrikánok, hatalmas árvizek, gyilkos aszályok – a természeti katasztrófák mindig is hozzátartoztak az emberiség történetéhez. Bár a tragédiák következményei általában nagyjából előre kalkulálhatóak voltak, néhány esetben előfordult, hogy a természeti csapások váratlan környezeti változásokat idéztek elő.
Korábban
Az év, amikor nem volt nyár
Az írott történelem legnagyobb vulkánkitörése 1815 áprilisában az indonéz Sumbawa szigetén zajlott le. A Tambora vulkán többnapos tombolása következtében tízezrek haltak meg. A katasztrófa súlyát mutatja, hogy az első kitörés robaját még a mintegy 1200 kilométerre fekvő Batáviában (a mai Jakarta) is észlelték, de a robbanásokat a brit kormányzó először csak ágyúdörgésnek vélte, és még egy hadihajót kiküldött a feltételezett kalózok leverésére. A második nagy kitörés alatt már 40 kilométeres magasságba szökött fel a hamufelhő. Míg a Vezúv i. sz. 79-es kitörésekor 3,54 köbkilométer vulkáni anyag került a felszínre, addig a Tambora esetében 110 köbkilométer.
A kataklizma során a levegőbe repülő vulkáni anyag komoly éghajlatváltozást okozott: a sztratoszférában egyfajta láthatatlan, a napsugárzást részben visszaverő felhő keletkezett, és a Föld átlaghőmérséklete mintegy fél fokkal csökkent. A vulkán térségében nem érett be időben a termés, és az indonéz szigetvilágban mintegy 70 ezren haltak meg éhínség és járványok következtében. Az indiai szubkontinensen még ennél is komolyabb pusztítást végeztek a vulkánkitörés által okozott aszályok és árvizek, amelyek a koleravírus egy új törzsének kifejlődését eredményezték, milliók halálát okozva ezzel. A szokatlanul hideg időjárás Amerikát és Európát is elérte. Az öreg kontinens történetébe az 1816-os, éhínségekkel és járványokkal (Magyarországon tífuszjárvány tört ki) tarkított esztendő egyenesen a nyárnélküli évként vonult be. A szokatlanul hideg időjárásnak mindazonáltal bizonyos tekintetben pozitív hatásai is voltak: mivel Mary Shelley nem tudta élvezni a nyári napsütést, így megírta a Frankensteint, és sokan úgy vélik, Karl Draist is a hideg időjárás – pontosabban a motiváció, hogy találjon egy alternatívát a lovakkal történő szállításra – inspirálta a bicikli ősének kifejlesztésére.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Németország
- Kiátkozás és birodalmi átok: Luthert semmi sem tántorította el reformszándékaitól
- Idomítási módszerei is forradalmiak voltak a modern állatkert megálmodójának
- Az űrkutatás alapjait is lerakta „Rakétás Fritz”
- Lassan lendült mozgásba az amerikai hadigépezet az első világháborúban
- Két ládányi szerzeményét égette el a fiatal Brahms
- Többször is jó kapcsolatai húzták ki a bajból Max Ernst festőt
- Túlságosan óvatosnak ítélte meg Bismarck politikáját II. Vilmos
- A gyógynövényektől a penészen át a higiénikus sebellátásig
- Egy alagúton szöktek meg a brit pilóták a fogolytáborból
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla 17:05
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt 13:20
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek 11:20
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé 09:50
- Az elsők közé tartozott Európában a magyar alapítású Szent György Lovagrend 09:05
- A hagyomány szerint halálában is összekapcsolódott Shakespeare és Cervantes tegnap
- Szenvedéllyel teli tájakat ábrázolt festményein William Turner tegnap
- Első felesége halála után teljesedett ki igazán Rettegett Iván paranoijája tegnap