2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

A lovagkirály nápolyi kalandjai: Nagy Lajos viszontagságai Itáliában

2014. július 23. 11:47 Németh Máté

A kifogásolt végrendelet

I. Johanna nápolyi királynő

Csalódást keltett a magyar udvarban az a hír, miszerint az 1343-ban életét vesztő Bölcs Róbert nápolyi király végrendeletében országa örökösévé egyedül unokáját, Johannát szánta. Sőt, a volt uralkodó azt is kinyilvánította, hogy ha az ekkor 17 éves örököse valamilyen úton-módon életét vesztené, akkor a trónt annak húga, Mária kapja. A döntés annak fényében vált problémássá, hogy tíz évvel ezt megelőzően Bölcs Róbert és Károly Róbert magyar király egyezséget kötöttek, miszerint a nápolyi uralkodó halálát követően annak unokája és a vele eljegyzett András, az uralkodó fia öröklik a trónt.

Az ekkor már évek óta Nápolyban élő, és az uralkodói címre ily módon okkal számító magyar herceg - aki történetesen Nagy Lajos király öccse volt - ez alapján be kellett, hogy érje a számára már évek óta meglévő calabriai herceg titulussal. Ez természetesen nem csak neki, hanem családjának, mindenekelőtt bátyjának és édesanyjának, Erzsébetnek sem tetszett, így ők először diplomáciai úton akarták rendezni az ügyet.

Lajos a nápolyi király halála után követet küldött VI. Kelemen pápához András megkoronázása érdekében, miközben megkérte Luxemburgi Károly morva őrgrófot, a későbbi IV. Károly császárt - akinek Lajos nem mellesleg a veje lett -, hogy segítsen meggyőzni a Szentszék vezetőjét a kérdésben. Erzsébet anyakirályné személyes megjelenésével akarta jobb belátásra bírni a nápolyiakat, de hogy elképzelésének nagyobb nyomatékot adjon, magával vitte a királyi kincstár teljes nemesfémkészletét, hat és fél tonna ezüstöt, és öt tonna színaranyat. A küldetés biztos sikere érdekében Lajos édesanyja után küldött még „négyezer márka válogatott aranyat.”

A rengeteg pénz, a jutalmazások és megvesztegetések, a gyakori avignoni követjárások végül hoztak némi eredményt. VI. Kelemen - aki egyébként a francia királlyal együtt nem nézte jó szemmel a magyar Anjou-ág növekvő hatalmát - beleegyezett a kérésbe, de nem egyeduralkodóként, hanem Johanna férjeként, társuralkodóként járult hozzá András megkoronázásához, amelynek időpontját 1345 szeptemberére tették. A ceremónia azonban meghiúsult.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár