Ragyogó implantátummal mosolyoghatott a kelta asszony

Egy La Chêne-i ásatás során francia régészek egy kelta sírban nyugvó csontváz szájában fogpótlékot fedeztek fel, amely gyakorlatilag egy vasból készült csapocska segítségével valamilyen gumiszerű anyaghoz erősítve maradt az elhunyt szájában - számoltak be a kutatók a Antiquity júniusi számában.

Habár az még nem tisztázott, hogy a dekoratív implantátum milyen anyagból készült, minden bizonnyal emelte a tulajdonos mosolyának fényét, közölte Guillaume Seguin francia régész, a tanulmány társszerzője. "A felső kismetszőfog helyére illesztett fogpótlékkal a korabeli Le Chêne-ben valószínűleg az elhunytnak lehetett a leglátványosabb mosolya" - mondta Seguin a LiveScience-nek. "Úgy gondolom, nem kényszer, hanem talán valamilyen esztétikai szándék vezérelte" - tette hozzá.

A kutatók annyit biztosan tudnak, hogy az etruszk elit közül többen is büszkélkedhettek aranyfogakkal, a kelták pedig kereskedelmi kapcsolatban álltak velük, így elképzelhető, hogy az ötletet az itáliai néptől vették. A gyakorlat kialakulása azonban nem a keltákhoz, de nem is az etruszkokhoz köthető. Algériában egy olyan, hétezer éves koponyát találtak, amelyben az egyik hiányzó fog egy faragott pótlékkal volt helyettesítve, Egyiptomban pedig egy 5500 éves, kagylóból faragott implantátum került elő. Ezek az implantátumok azonban minden bizonnyal a halál bekövetkezte után kerültek a szájba, ugyanis például az egyiptomiak úgy gondolták, hogy az embernek a túlvilágon is szüksége lesz a testére.

A francia kutatók vizsgálatai szerint a vaskori sírban egy 20 és 30 év között elhunyt nő aludta örök álmát. A csontváz pompás körülmények között nyugodott, ugyanis a holttest mellett egy díszes bronz öv, karkötők, egy gyűrű, valamint egy hajformázáshoz használatos vasolló hevert. A mellette lévő sírhelyben pedig korallból és borostyánból készített nyakláncot találtak - ezek a felfedezések mind azt sugallják, hogy az asszony a kelta elithez tartozhatott.

Bár a csontváz igen rossz állapotban maradt meg, a fogai még mindig meglepően épek, nem volt rajta fogszuvasodás vagy fogkő, sőt még a zománc sem volt lekopva. A szájában az egyik felső kismetszőfog helyén egy kis vas csapocska volt, amely a fogászati implantátum alapjaként a foggyökérbe vagy a fogüregbe volt behelyezve. Mindkét lehetőség igen fájdalmas lehetett, mondta Seguin. Elképzelhető, hogy a műtét során a nő kapott valamilyen fájdalomcsillapítót, amely növényi alapú lehetett; talán szomorúfűből készült, amely acetilszalicilsavat, az aszpirin egyik hatóanyagát tartalmazza. A csontvázon nem látszódik külsérelmi nyom, bár elképzelhető, hogy az eredeti fogát egy arcra mért ütés, esetleg esés következtében veszítette el. A szakemberek nem tudják, hogy a fogpótlékot még a nő életében vagy a halála után helyezték be.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2010

• Az aradi vértanúk özvegyei
• Jan van Eyck és a Rózsa-regény
• A végzetes vonzerejű asszony
• Rosszéletű nők kalandjai a szabadságharc idején
• Hová lettek a bűnösök?
• Erős, mint a Bors, avagy az első magyar munkásmozgalmi kalandfilm
• A mélység titka: magyar roncskutatók víz alatti kalandjai Fokvárostól a Balatonig
• Az eredeti Széchenyi az igazi
• Charles Lindbergh pálfordulása a technikai vívmányoktól a környezetvédelemig