Helmut Kohl a törökök felét haza akarta küldeni Németországból

Peter Kohl a Süddeutsche Zeitung című lap szombati számában megjelent interjúban hangsúlyozta: "érzéketlenség lenne szó nélkül hagyni" azt a napokban nyilvánosságra került brit dokumentumot, amely szerint édesapja 1982-ben Margaret Thatcher néhai brit kormányfőnek azt mondta, hogy minden második törököt ki kell telepíteni Nyugat-Németországból, mert a kulturális különbségek nagysága miatt nem tudnak betagolódni a német társadalomba.

A volt kancellár irodája a titkosítás alól feloldott brit kormányzati feljegyzésről szóló beszámolókra reagálva közölte, hogy a bizalmas megbeszélésen Kohl valóban beszélt a török vendégmunkások 50 százaléka kitelepítésének szükségességéről, de ez a vélemény illeszkedett a korabeli társadalmi vita főáramához, vagyis egyáltalán nem volt szélsőséges nézet. A közleményben ezen kívül csupán arról tájékoztattak, hogy a volt kancellár semmit sem kíván hozzáfűzni a kérdéshez.

Peter Kohl szerint "az ilyen megnyilvánulások miatt sok török kirekesztettnek érzi magát, és elkeseredik". Hangsúlyozta: egyáltalán nem ért egyet apja, a konzervatív CDU politikusának a nyolcvanas évek elején vallott nézetével. Ugyanakkor akkoriban valóban az volt az uralkodó társadalmi véleményáramlat, hogy Németországban nem találhatnak otthonra bevándorlók jelentősebb számban. Ez sok politikus számára is elképzelhetetlen volt. "A politika évtizedekig rosszul mérte fel a helyzetet" - mondta Peter Kohl.

Nyugat-Németország a második világháború nyomán kialakult munkaerőhiány enyhítésére toborzott vendégmunkásokat külföldön. A legtöbben Törökországból érkeztek, de százezres nagyságrendben vándoroltak be például az egykori Jugoszláviából és Olaszország kevésbé fejlett déli térségéből. Helmut Kohl 1982-ben jutott hatalomra. Akkor nagyjából másfél millió török élt Nyugat-Németországban, a gazdaság pedig az 1979-ben kirobbant második olajválság miatt válságban volt. Csaknem 2 millióan voltak munka nélkül, köztük nagyjából 300 ezer bevándorló. Kohl a Thatcherrel folytatott megbeszélésről készült feljegyzés szerint úgy vélekedett, hogy a portugálok vagy az olaszok integrációjával megbirkózik az ország, de a törökök "annyira másmilyen kultúrából" érkeznek, hogy a tömeges integráció lehetetlen. Hozzátette: a problémát csak a török közösség létszámának megfelezésével lehet kezelni, erről azonban nem beszélhet nyilvánosan.

Egy évvel később a Kohl-kormány kezdeményezésére bevezették az úgynevezett hazatérést segítő törvényt. A jogszabály alapján fejenként 10500 márkával, és gyerekenként további 1500 márkával támogatták azokat a munkanélkülivé vált külföldi vendégmunkásokat, akik hazaköltöztek. Szakértők szerint a törvény kifejezetten a törökök létszámának csökkentését célozta, és nem volt különösebben sikeres, nagyjából 150 ezren éltek a lehetőséggel.

Helmut Kohl véleménye a politikája alapján a kilencvenes évek elejére megváltozhatott. 1993-ban a konzervatív táboron belüli ellenállást legyűrve keresztülvitt egy törvényt, amely megkönnyítette a német állampolgárság megszerzését a bevándorlók már Németországban született új nemzedékének, és azt hangoztatta, hogy a bevándorló nem a többségi társadalomra nehezedő teher, hanem a németek jólétének egyik legfontosabb záloga. Peter Kohl szerint ebben a fordulatban szerepe volt török feleségének, aki számtalan hosszú beszélgetést folytatott az apjával Törökországról, politikáról, történelemről 1991-től 2003-ig. 2003 után Helmut Kohl jelenlegi, második feleségének hatására mind ritkábbá váltak a közös családi rendezvények, majd teljesen megszűntek.

Peter Kohl a volt kancellár kisebbik fia. A 47 éves vállalkozó egy német-török vegyesvállalatot irányít. Úgy véli, Törökország a kilencvenes évek eleje óta annyira modernizálódott, hogy már össze sem lehet hasonlítani az akkori helyzetet a jelenlegi viszonyokkal. "A CDU-nak is el kell ismernie a mai realitásokat" - mondta Peter Kohl, aki szerint Törökország Németország "egyik legfontosabb jövőbeli partnere", a kapcsolatokat pedig nem javítja, ha "tovább táplálják a kocsmai beszélgetések színvonalát képviselő régi előítéleteket". A 80 milliós Németországban jelenleg nagyjából 3 millió a török származású lakosok száma. Az integráció nemzetközi összevetésben sikeresnek mondható, igazán jelentős feszültségek nincsenek a török közösség és a többségi társadalom között.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­nyár
Múlt-kor magazin 2020

• Agyagból készült a legősibb és legnagyobb maja építmény
• Főszerkesztői köszöntő
• Az erotika stílusa: Josephine Baker
• A kis magyar–osztrák háború és következményei
• Beilleszkedési kényszerpályán a délvidéki magyarság
• Erdélyi életstratégiák Trianon után
• A kárpátaljai magyarság megszállás alatt
• A felvidéki vármegyék és Csehszlovákia létrejötte
• Erdélyi fatányéros orosz jazzel