Akiknek 24 óra alatt kellett elhagyni Budapestet

Mindenféle indoklás nélkül

A betelepítettek elhelyezése tehát a megyei tanácsok feladata volt. A Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács VB 1951. június 27-én hozta meg azokat a véghatározatokat, amelyek kijelölték, hogy Gyulaházán kinek az ingatlanába fognak kitelepítettek kerülni. A kiválasztás módja sajnos nem ismert, de láthatóan azt az elvet követték, hogy az új lakókat a községekben lakó úgynevezett osztályidegenekhez és osztályellenségekhez költöztessék be, hogy ezzel is fokozzák nehézségeiket, és egymás ellen hangolják őket. Így kerültek a kitiltott személyek az új lakóhelyükön „kulákok” (Gyulaházán ekkor tizenhét gazdát minősítettek így), bércséplők, egykori földbirtokosok és csendőrök házába.

A megyei tanács a 6000/1948. sz. kormányrendelet alapján vette igénybe a kijelölt lakás egy szobából álló lakrészét, amelynek bérlőjéül jelölte ki az adott kitelepített listavezetőt. A véghatározat fellebbvitel nélkül azonnal végrehajtható volt, így a lakrészt a tulajdonosnak ellenvetés nélkül ki kellett ürítenie és át kellett engednie. A határozat alsó része egy perforáció mentén könnyen leszakítható volt. Ez tartalmazta a lakástulajdonos foglalkozását, az igénybe vett helyiség nagyságát, és hogy hány lakás van az adott házban, a kitelepítési véghatározattal együtt megküldték a listavezetőnek, azaz annak a személynek, akinek a nevére a kitelepítési véghatározatot kiállították.

A kitelepítések irányítói úgy intézték, hogy az utaztatás könnyebb megszervezése érdekében az egy településre szánt kitelepítettek azonos időben kapják meg a véghatározatokat, így azonos időben történt meg e családok kiköltöztetése, majd elszállítása is. A Gyulaházára szánt budapesti családok esetében a kitelepítési véghatározatokat 1951. július 2-án írta alá Rudas György rendőr alezredes. Ebben közölték a véghatározat címzettjével, hogy Budapest területéről azonnali hatállyal kitiltják őt, új lakhelyet jelölnek ki számára, az így megüresedő lakást pedig a BM igénybe veszi, s azt 24 órán belül köteles átadni.

Az irat tartalmazta még a családfők eredeti foglalkozását (gyakorlatilag a kitiltás okát), lakásuk/házuk pontos címét, a családfővel egy háztartásban élő személyek nevét (akikre ugyancsak vonatkozott a kitiltás) és az új lakhelyük címét. Nem tartalmazott azonban semmilyen indoklást. Ennek a véghatározatnak az alsó, szintén egy perforáció mentén letéphető része pedig a házfelügyelőknek szólt. Ebben tudatták velük, hogy az adott személy lakását a BM igénybe vette, hogy további intézkedésig zárolják, és hogy az új bérlő kijelöléséről a kerületi tanács fog majd gondoskodni.

A véghatározatokat 1951. július 4-én – általában még hajnalban – egy rendőr kézbesítette a címzetteknek, akik csak ekkor tudták meg, hogy mi is vár rájuk. Mivel alig 24 órájuk volt a felkészülésre, gyorsan kellett cselekedniük. A határozat ellen panasszal lehetett élni a Budapesti Rendőrkapitányság felé, de ennek a végrehajtás szempontjából halasztó hatálya nem volt. Mégis szinte mindenki élt ezzel a lehetőséggel; az idő rövidsége miatt a megírt kérvényeket személyesen vitték el a kapitányságra. Hivatkoztak nyilvánvaló tévedésre, arra, hogy ők nem is voltak kizsákmányolók, hiszen szegény családból származnak, hogy 1945 előtt antifasiszta tevékenységet végeztek, hogy demokratikus magatartásúak, és dolgozó emberként a szocializmus építésén fáradoznak, vagy rossz egészségi állapotukra stb.

Mások megpróbálták az ismeretségi körükben lévő potentátok, illetve a munkahelyi vezetőik segítségét kérni, hátha azok el tudnák intézni mentesítésüket. A 29 családból, akik Gyulaházára szóló véghatározatot kaptak, hét család ebben a fázisban meg is kapta a mentesítést, így ők a fővárosban maradhattak. Közben a családtagok válogattak és csomagoltak, hogy melyek azok a legszükségesebb holmik, amelyeket mindenképpen magukkal kell vinniük az ismeretlenbe. A maradékot, a lakások berendezésének zömét igyekeztek rokonoknál, barátoknál elhelyezni, vagy esetleg gyorsan, áron alul eladni.

Kis-Kapin Róbert teljes cikke a Betekintő 2013/1. számában található

1. Az előkészületek
2. Mindenféle indoklás nélkül

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Az ókori Athén
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Milyen lehetett evezni egy ókori görög hadihajón?
• A varázsitaloktól a tömegpusztító fegyverekig: hat kevéssé ismert tény az ókori görögökről
• A külóni vérbűnhöz is köze lehet az Athénban feltárt rejtélyes tömegsírnak
• Korsóban eltemetett gyermekek, hátrabilincselt kezű csontvázak – az ókori Athén titkai
• Erósz játszmái – házasélet és szexualitás az ókori Görögországban
• Több millió ezüstérmét tárolhattak a Parthenón tetőterében
• Az ebola már az ókori Athénban is felütötte a fejét?
• George Clooney felesége segíti Athént az Elgin-márványok ügyében
• A bódult Periklész ihatott az Athénban talált kupából