150 éve nyílt meg az Osztrák-Magyar Zarándokház Jeruzsálemben

A patinás intézmény kápolnájában, amelynek freskóján Szent István és II. András magyar király is látható, hálaadó szentmisét celebrált Franz Scharl bécsi segédpüspök. A jeruzsálemi Óváros szívében, a Via Dolorosa 3. stációjánál található intézmény 1863. március 19-én nyitotta meg kapuit a Szentföldre érkező zarándokok előtt. A vendégházat évtizedeken át közösen tartotta fenn a bécsi és az esztergomi érsekség, így története során több magyar vezetője is volt.

Egyik első neves vendége volt a Jeruzsálem királya címet is viselő Ferenc József császár, aki a Szuezi-csatorna megnyitására 1869-ben a térségbe utazott. Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlását követő osztozkodás nyomán az épület az osztrák állam birtokába jutott, majd a brit hadsereg elkobozta és anglikán árvaházat hozott létre benne. Később, a húszas évektől ismét eredeti rendeltetése szerint használhatták: szentföldi zarándokok fogadására.

A második világháború kitörése után először a németek internáló táboraként, majd katonai kórházként használták. 1948 és 1967 között Jordánia birtokolta a jeruzsálemi Óvárost, benne a kórházként működő épületet. 1967-ben a hatnapos háborúban Izrael elfoglalta Kelet-Jeruzsálemet: az épület évtizedekig kórház maradt, majd az izraeli hatóságok 1985. decemberében átadták az osztrák katolikus egyháznak.

A mai nevén Szent Család Osztrák Hospice-ként működő épület nem csak eredeti zarándok-fogadó feladatát látja el, hanem elismert otthona lett Jeruzsálem kulturális és szellemi életének is. Állandó helyszíne magyar előadásoknak, kiállításoknak, a rendszerváltás óta rendszeresen felkeresik az ide érkező magyar állami vezetők és kormánytagok, legutóbb Áder János köztársasági elnök 2012 júliusában, illetve Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes idén januárban.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

16. A modern demokráciák 17–18. századi gyökerei
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Bibliáját és sakk-készletét vitte magával a vesztőhelyre I. Károly angol király
• Nem tartotta tiszteletben az angol alkotmányosság alapját Földnélküli János
• 10 tény az amerikai függetlenségi háborúról
• 10 arcpirító adónem a brit történelemből – a gyufaadótól a tudásadóig
• Mániákusan igyekezett kijavítani műveltségbeli hiányosságait az első amerikai elnök
• Az egyetlen nő, aki aláírta az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatát
• Ilyenek voltak Amerika pajzán alapító atyái